Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat (Twilight saga 1.)

Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…


Tinikorom legnépszerűbb könyv- és filmsorozata volt az Alkonyat. Persze egy idő után engem is bevonzott, de nem fanatikusan - mások nálam sokkal jobban rajongtak érte, például nagynénémék nappalijában egy hatalmas poszter kapott helyet az egyik falon. Fénykorában egészen egyedinek és hiánypótlónak számított a történet, mára már rengeteg más könyvet ihletett.

A borítót nagyon szeretem. Egyszerű, mégis tökéletesen illeszkedik a történethez, mely egyébként egy kicsit elnyújtott. A könyv fejezetei hosszúkásak, amit tiniként nem értékeltem annyira, hiszen lassabban olvastam és kevesebb időt forítottam olvasásra, emiatt néha azt éreztem, sosem érek egy-egy fejezet végére. Most már úgy gondolom, Meyer a felesleges infóktól megkímélhette volna az olvasóit, hogy egy pörgősebb történetet kapjunk. 

Kifejezetten egyik karakter sem nőtt a szívemhez, egymáshoz azonban tökéletesen passzolnak. Bella esetlensége felnőtt fejjel inkább zavaró és idegesítő, mint aranyos. A szerelmi háromszögeket nem szeretem - soha nem is szerettem, és ennek szerintem pont az Alkonyat az oka -, és sosem tudok dönteni, hogy Edward vagy Jacob mellett tenném-e le a voksomat. Számomra Edwardban mindig is volt valami furcsa, mégis sokkal jobban meg tudtam kedvelni, mint Jacobot. Edward és Bella szerelmi története az első pillanattól fogva kiszámítható, mégis jó érzéssel tölt el megfigyelni, ahogy egyről a kettőre jutnak. 


Összességében
Fénykorában egyedi és hiánypótló történetnek számított, hatalmas rajongás vette körül. Jó, ugyanakkor elnyújtott története van, véleményem szerint Meyer megkímélhetett volna minket az unalmas részletektől. Edward és Bella szerelmi történetének alakulása kiszámítható, mégis jóleső érzéssel tölt el a megfigyelése. Az Alkonyat szórakoztatásra tökéletesen alkalmas, de nem egy alapmű.


A sorozat kötetei

Megjegyzések