Fülszöveg
Bree Tanner alig emlékszik előző életére, mielőtt érzékei csalhatatlanok, reflexei emberfelettiek és fizikai ereje megállíthatatlan lett volna. A szűnni nem akaró szomjúság előtti életére… az életére, amikor még nem volt vámpír.
Csupán annyit tud, hogy újszülött társaival élni kevesebb betartandó szabályt és még kevesebb elkerülhetetlen következményt jelent: figyelj a hátad mögé, ne vond magadra a figyelmet, és mindenekfelett érj haza napfelkelte előtt, vagy meghalsz. Amit nem tud: halhatatlan életéből már nem sok van hátra.
Aztán Bree váratlanul barátra lel, egy újszülött vámpír személyében. Diego hozzá hasonlóan kíváncsi teremtőjükre, akinek még a nevét sem tudják. Amikor felismerik, hogy az újszülöttek csupán sakkfigurák egy elképzelhetetlenül hatalmas játékban, Bree-nek és Diegónak el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll, és kiben bízik meg. De ha minden, amit a vámpírokról tudsz, hazugságon alapul, hogyan derítheted ki az igazságot?
Véleményem
A kis könyvecskének nekiállván az első gondolatom az volt, hogy "ki ez?". A bugyuta szereplők (különösen Riley idegesített fel, már az elején is), a könyvben lévő bugyuta cselekedetek, minden idegesített benne körülbelül, nagyon azt éreztem, hogy csak még több pénzt akarnak csinálni egy lerágott csontból. A kihallgatott beszélgetés során ugrott be, hogy mi is fog történni, és innentől az egész végtelenül szomorúvá vált.
A könyvre amúgy ugyanúgy jellemző a szóismétlés, a "senkinek nem fog hiányozni"-hozzáállás (ami most már nagyon felcseszi az agyamat), a túl gyors szerelmi szál (ami szerintem egyébként teljesen felesleges ebbe a könyvbe) rengeteg filozofálgatással és önmarcangolással (csak enélkül kb a fele se lenne a könyv), mint az egész Twilight Sagára, amivel szerencsére végeztem, és talán sose fogom újra kézbe venni, mert már nagyon elegem van Cullenékből.
Összességében
A sorozat kötetei
>> 3,5. Stephenie Meyer: Bree Tanner rövid második élete <<
Megjegyzések
Megjegyzés küldése