Narnia birodalmának titokzatos törtenetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media.
A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű.
Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. A kiadó sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Tarts velünk, s a herceggel, ki koronájáért száll csatába.
A NARNIA KRÓNIKÁINAK NEGYEDIK KÖTETE:
Caspian herceg
Narnia… ahol az állatok beszélnek… a fák vándorolnak… s ahol hamarosan kitör a véres háború. A herceg, kit jogtalanul megfosztottak trónjától, végső elkeseredésében hadsereget gyűjt, hogy megszabadítsa hazáját a bitorlótól. Végül azonban két ember között dől el a küzdelem. A becsület csatája dönt az egész világ sorsa fölött.
Nagyon sok jót hallottam már erről a kötetről, így vártam, hogy olvashassam, és szerencsére nem kellett csalódnom. Nem kaptam meg ugyanazt az érzést, mint Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény történetétől (ezt már egyik Narnia-kötettől sem fogom), de egy jóval izgalmasabb történetet olvashattam, mint a harmadik részben.
A kötetnek könnyen követhető történetvezetése van, melyet kissé meglepő és szokatlan fordulatok tarkítanak. A lényeges dolgokra a könyvben szereplő karaktereknél hamarabb rá lehet jönni, így nem minden fordulat tartogat hatalmas meglepetéseket. Izgalmasabb és unalmasabb jelenetek egyaránt jelen vannak a könyvben - az unalmas jelenetek többnyire a lassú mesélésből és egy-egy túlnyújtott leírásból eredeztethetőek, melyek elvonják a figyelmet a fő cselekményszálról. Számomra a befejezés is ide tartozik, ez a jelenet azonban amiatt, hogy összecsapottra sikerült, amire az olvasó nem számítana egy veszélyes háború során.
A történetbe visszatér a négy Pevensie-testvér, aminek nagyon örültem; illetve a jellemábrázolás sem abszolút jóként vagy abszolút rosszként jelenik meg. Miraz karaktere erőteljes társadalomkritikát testesít meg, mely akár ma is megállja a helyét. Caspiant szinte azonnal megkedveltem, Edmund azonban bármit is csinál, számomra mindig ellenszenves marad. Aslan már nem feltétlenül jelképezi az isteni gondviselést. Nem jelent meg mindenkinek, Lucy előtt viszont felfedte magát, ami miatt a lány szavát megint kétségbe vonták. Éppen ezért olyan fontos eleme a történetnek a becsület, az elszántsággal és a hűséggel karöltve.
Összességében
Az előző kötetnél sokkal jobban tetszett, azonban még mindig vannak hiányosságai. Elrugaszkodik az abszolút jó vagy abszolút rossz karakterábrázolástól, valamint régi és új karaktereket egyaránt felsorakoztat.
A sorozat kötetei
>> 4. C. S. Lewis: Caspian herceg <<
Megjegyzések
Megjegyzés küldése