C. S. Lewis: A Hajnalvándor útja (Narnia krónikái 5.)

Narnia birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media.

A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű.

Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Tarts velünk az ismeretlenbe!

A NARNIA KRÓNIKÁINAK ÖTÖDIK KÖTETE:

Narnia… ahol a sárkány felébred mély álmából… ahol a csillagok a földön járnak… ahol bármi megtörténhet. A királyt és váratlan útitársait ismeretlen tájak s vizek felé viszi a végzetük. Egyre távolabbra sodródnak az idegen tengereken. Hamarosan rádöbbennek, küldetésük nehezebb, mint gondolták, s a világ vége csupán kezdete valaminek.

[könyvadatlap]

Narnia krónikáinak ötödik része izgalmas és fordulatos, mégis estimese marad. Teljes mértékben gyerekkönyv. Mint a sorozat korábbi kötetei, bővelkedik kalandokban, azonban egyik-másik állomás unalmas és vontatott. A szereplők lassú felfogásúak, ami Eustace esetében különösen zavart, a konfliktusok megoldásai felszínesek és kissé azt éreztem, túl hirtelen lendülünk túl mindenen.

A történet Narnia világának messzi tájai és az ezeken a tájakon élő emberek körül forog leginkább. Ezek minden eleme aprólékosan kidolgozott, és tetszett, hogy szélesebb körben is megismerkedhetünk a kitalált világgal. A történetben fontosak még ezen kívül a mély emberi értékek.

Régi és új szereplők egyaránt megjelennek a történetben, és sajnos senki sem nőtt a szívemhez. Modoruk már túlontúl brit, udvariaskodó. Lucy valahogy furcsa volt nekem, mintha játszotta volna az agyát, hogy milyen felnőtt, Eustace pedig még a jellemfejlődése ellenére is bosszantott. Edmundról nem is szólva.

Összességében