C. S. Lewis: Az ezüsttrón (Narnia krónikái 6.)

Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media.

A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű.

Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Lépj hát be az Alsó Világba és keresd velünk az elveszett herceget.

A NARNIA KRÓNIKÁINAK HATODIK KÖTETE:
Az ezüst trón

Narnia… ahol az óriások szabadon kószálnak… ahol gonosz varázslat és bűbáj uralkodik. Zord, hideg télben indul útnak két embergyerek, s egy különös lápi lény. Nincs senki Narniában, aki a segítségükre sietne, a király messzi vizekre hajózott, s egy gonosz kígyó az összes bátor szívű lovagot elpusztította már.
Elmondhatatlan veszélyeken és sötét, mély barlangokon át tör előre a barátok maroknyi, nemes csapata, kiknek egyetlen célja a fogságban tartott herceg kiszabadítása. De vajon hol találnak rá? A föld felett? A föld alatt? Eljutnak Lennvilágba is, ahol a gonosz a leggyönyörűbb és leghalálosabb arcát mutatja meg.


Az ezüsttrón a Narnia krónikái időrendben hatodik, valójában negyedik részeként jelent meg 1953-ban. Hangulatában idézi a sorozat Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című kötetét, ugyanakkor feltárja Narnia egy új arcát, a föld alatti világot.

A történet főszereplői már nem a Pevensie-gyerekek, amit sajnáltam, hiszen Eustace korábban sem volt kedvencem, a társául szegődött Jill pedig szintén nem férkőzött a szívembe. A két gyereket Borongány, a pesszimista mocsári flanga kíséri el útján, akinek a megjelenése igazából tetszett, hiszen a fantasy-világban egész egyedi lényről van szó, ugyanakkor az agyamra ment pesszimizmusával. Rilian herceg szimpatikus figura a történetben, a baglyok azonban végtelenül idegesítettek beszédmodorukkal, így összességében több olyan karakter volt a könyvben, aki idegesített, mint akit meg tudtam kedvelni.

A három főszereplőnek veszélyes feladatot kell teljesítenie. Hosszú, viszontagságos utat járnak be, a regény azonban mégis inkább mese, mint kalandregény. Bár a klisés alaphelyzetet Lewis kreatív megoldásokkal tarkította, jól érezhető a történet tanító szándéka, hangsúlyozza az igazság, az önfeláldozás, az összetartás, valamint leginkább a szófogadás fontosságát. Könnyed, jó sztorit rejt a borító, mely azonban könnyen felejthető.

A vallási utalások már csak fel-felbukkanó jelenetek, Aslan szerepe és hatásköre sem olyan nagy már, mint például Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényben. 


Összességében
Inkább mese-, mint kalandregény, jó sztori, de könnyen felejthető. Több szereplő volt, aki idegesített, mint akit meg tudtam kedvelni, ugyanakkor megjelenik a fantasy világában egy egész egyedülálló figura, a mocsári flanga, ami egyedivé teszi a történetet.


A sorozat kötetei

Megjegyzések