Jay Kristoff: Stormdancer – Vihartáncos (A Lótusz háborúja 1.)


@countryreader Bogi ajánlására figyeltem fel Jay Kristoff japán steampunk fantasyjére, melynek elolvasásához a végső löketet éppen az adta, hogy steampunk hangulatú kötetről van szó. A tél jegyesei óta folyamatosan bújtam a Molyt, hogy hasonló könyveket találjak, és Boginak köszönhetően szuper olvasási élményben lehetett részem - olyannyira, hogy a 2025 januári hónapom legjobb kötetévé választottam.


Bár egy időben szerettem volna elkezdeni japánul tanulni, erre végül nem került sor, pedig most kifejezetten jól jött volna - eleinte nehezen haladtam a rengeteg japán nyelvű kifejezés miatt, sokat kellett a szószedethez lapozgatnom, néhány szókapcsolatot nem is találtam meg itt. Mivel azonban az író előszeretettel használta például a fegyverek neveit, hamar belerázódtam a nyelvhasználatba, és ettől kezdve gördülékenyebben ment az olvasás.

Ennek ​a fantasy-sorozatnak az első része egy felejthetetlen hősnőt és egy lenyűgöző, világot mutat be.

HALDOKLÓ FÖLD

A Shima Birodalom az összeomlás szélén táncol; a szigeten élő nemzet régebben gazdag hagyományokkal és mondákkal rendelkezett, mára azonban lakóit megtizedelték a Lótusz Céh ipari fejlesztései és a gépek imádata. Az ég vörös, mint a vér, földje haldoklik a szennyező mérgektől, a hatalmas szellemállatok pedig, melyek régebben a vadonjaiban kóboroltak, örökre eltűntek.

A LEHETETLEN FELKUTATÁSA

A Shima Birodalom udvari vadászai megbízást kapnak a sóguntól, hogy kapják el a mennydörgéstigrist – egy mondabeli félig sas, félig tigris teremtményt. De minden bolond tudja, hogy ezek a vadállatok már több mint egy évszázada kihaltak, mégis, ha üres kézzel térnek haza, a sógun halállal bünteti őket.

TITKOLT ADOTTSÁG

Yukiko a Róka klán gyermeke, aki olyan adottsággal bír, amiért – ha kiderül –, a Lótusz Céh kivégzi. A lány elkíséri apját a vadászatra, melynek során égi hajójuk lezuhan, és a fiatal lány Shima utolsó megmaradt vadonjában találja magát, ahol a társa csupán egy dühös, röpképtelenné tett vihartigris lesz. Bár a lány hallja a gondolatait, és megmentette az életét, csak abban lehet biztos, hogy az állat inkább látná holtan, minthogy segítsen neki.

Ám végül rettenthetetlen barátság szövődik köztük, és kihívják maguk ellen a birodalom hatalmasságainak haragját.


A kötet fontos momentuma az arashitora, vagyis a vihartigris foglyul ejtése, majd a légikatasztrófa miatt az állat szabadulása. Itt erős párhuzamot véltem felfedezni az Így neveld a sárkányod animációs filmmel, hiszen Hablaty és Yukiko hasonló módon közelítettek meg egy, a társadalmukban veszélyesnek, halálraítéltnek kikiáltott lényt. Talán nem árulok el nagy titkot, hogy mindkét történetben fontos lesz az állat és a főszereplő közt épülő bizalom. 

A könyvben borzasztó erős társadalomkritika bújik meg, mely egyre és egyre aktuálisabb lesz. Tökéletesen leírja a jelenlegi helyzetünket, melyben a Véres Lótusz valójában a műanyagnak felel meg, és elkeserítő jövőképet tár azok elé, akik hajlandóak ezt meglátni. Bár a valóságban ez nem egy emberhez köthető, a kötetben egyértelműen Yoritomot, a sógunt teszik a kialakult helyzetért felelőssé. A férfit egyébként pont annyira utáltam, mint a Trónok harcában Joffrey-t; mindkettejüket egy kávéskanálnyi vízben tudtam volna megfojtani.

Fontos kiemelni, hogy a Vihartáncos esetében nem egy "gyorsvonatról" van szó. Lassúnak mégsem nevezhető, de igenis kell egy kis idő a történetnek, hogy ki tudjon bontakozni. Ettől függetlenül nincsenek benne üresjáratok, rendesen végig lehet izgulni; én speciel az utolsó nagyjából 100 oldalt olvasva teljesen meg voltam feszülve és aggódtam a karakterekért - hozzáteszem, nem alaptalanul, szóval épp csak annyira kedveljük meg a szereplőket, mint a korábban említett Trónok harcában!

Egyszerű dolog szeretni egy idegent.
176. oldal, Könyvmolyképző, Szeged, 2023
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633735831 · Fordította: Lánc Brigitta

Számomra kifejezetten pozitív volt, hogy háttérbe szorul a romantika, és ami meg is jelenik ezen a szálon, annak kiemelt fontossága van a cselekmény szempontjából, mégsem vonja el a figyelmet a nálánál nagyobb jelentőséggel bíró eseményekről. 

A szereplőkkel együtt szörnyedtem el a megjelenített világ erőszakosságán és igazságtalanságán. Jay Kristoff világépítése valami lenyűgöző, és még autentikusabbá válik a történet, hogy a disztópia középpontjába a pénz, hatalom, drog, és becsület kérdése kerül, illetve az, hogy a pénzért és hatalomért meddig vagyunk hajlandóak elmenni. Baromi erős kezdésnek érzem ezt a kötetet, és látok rá esélyt, hogy új kedvenc sorozatot fogok avatni.

[…] a büszkeség azok kiváltsága, akik nem értik, hogy valójában mi a fontos.
176. oldal, Könyvmolyképző, Szeged, 2023
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633735831 · Fordította: Lánc Brigitta


Összességében
Látok rá esélyt, hogy előbb-utóbb új kedvenc sorozatot avatok, az azonban már most biztos, hogy a januárom legjobb olvasmánya volt a Vihartáncos. Fantasztikus világépítés, erős társadalomkritika, steampunk hangulat, ráadásul mindez egy nem túl pörgős, de nem is lassú fantasyben ötvözve igazán különleges történetet teremt.


A sorozat kötetei
>> 1. Jay Kristoff: Stormdancer – Vihartáncos <<


Ha tetszett, olvasd el ezeket is:
Christelle Dabos: A tél jegyesei Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger George R. R. Martin: Trónok harca Cassandra Clare: Az angyal

Megjegyzések