Egy jó klasszikus sose rossz. Bepillantást enged az adott kor világába és társadalmi berendezkedésébe, mely által akár új ismeretekre is szert tehetünk. Az akkori és a mostani értékrend összehasonlítása rávilágít, mekkorát képes változni a világ és maga az ember. Olyan klasszikus műveket soroltatok itt fel, melyek ezenfelül izgalmasak és képesek lehetnek kirántani az olvasási válságból.
MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ? UGYAN MÁR. VANNAK KÖZTÜK EGYENLŐBBEK IS.
Orwell 1943-44-ben írott műve minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol major a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát. A maguk igazgatta farmon élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak az eszméi. A Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A szerző a „Tündérmese” alcímet adta regényének, mely eredetileg a sztálini korszak szatírája volt, de az emberek és az állatok minden diktátor alatt ugyanolyanok.
Az Ember az egyetlen élőlény, aki fogyaszt, anélkül, hogy termelne. Nem tud tejet adni, nem tud tojást tojni, gyönge ahhoz, hogy húzza az ekét, és nem elég gyors ahhoz, hogy meg tudja fogni a nyulat. Mégis ő az állatok ura.
A több mint száz éve íródott A Pál utcai fiúk a magyar irodalom élő klasszikusává érett. Molnár Ferenc humora, kifinomult karakterábrázolása és a regény témái – hűség, barátság, összetartás – kortalanná, a mai iskolások számára is élvezhetővé és mélyen átélhetővé teszik a történetet. Nem véletlen, hogy A Pál utcai fiúk az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar regény külföldön, több országban is kötelező vagy ajánlott olvasmány.
2016-ban a Grecsó Krisztián által átdolgozott szöveg alapján Dés László és Geszti Péter írt musicalt. A darab hatalmas siker lett, számos színházban állították színpadra. Azóta a kedvelt kötelező olvasmány népszerűsége új szintre emelkedett, a zene, a találó szövegek még közelebb hozták a fiatalokhoz a regény mondanivalóját, az összetartozás érzését, amelyre napjainkban óriási szükség van.
Új kiadásunkban friss, szívet melengető illusztrációk segítségével élvezhetik Molnár Ferenc remekművét a fiatalabb és az idősebb olvasók egyaránt.
[…] Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.
„Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is volt. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt, és most már sekély a víz bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész. Annyi bizonyos, hogy Tüskevár nemigen lehetett az ellenség kezén, mert aki egyszer beletévedt ebe az irdatlan nádasba, hát az örült, ha a bőrét kihozta belőle. Azt hiszem, inább búvóhelye lehetett a végváriaknak, szegénylegényeknek s az örökös rettegésbe élő szegény népnek is.”
Az ifjúsági irodalom klasszikus regénye felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Kis-Balaton vízi világában. A városi fiúk nem sokra jutnának a vadregényes, ám számukra ismeretlen világban, ha nem segít nekik Matula bácsi, az öreg pákász. Az ő útmutatásával Tutajos és Bütyök eligazodnak a nádak, sásak, tocsogók és tavak vidékén: halásznak, vadásznak, átvészelnek egy rettentő vihart, és közben feltárul előttük az a különös, ember és természet közötti harmónia, amelynek létezéséről sejtelmük sem volt. A felújított kiadás most több évtized után újra Szecskó Tamás legendás rajzaival jelenik meg.
Sötétség nélkül semmi jelentősége nem lenne a világosságnak.
A 12 éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő világot a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát…
Az ifjúsági regény sajátos hangulata, cselekményének feszültsége a gyermek és felnőtt olvasót egyaránt fogva tartja. Az emlékek őre kivételes lehetőséget kínál a továbbgondolásra, arra, hogy szülők és gyerekek, tanárok és tanítványok elbeszélgessenek az élet nagy kérdéseiről.
– Az emlékek őrzésében nem a fájdalom a legrosszabb – folytatta az örökítő –, hanem az egyedüllét. Az emlékek arra valók, hogy az emberek osztozzanak rajtuk.
Tizenhét inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz – ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború.
Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem – a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet.
Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig „nem volt szépség”, de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , „annyira elbűvölte őket”. Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet – talán többször is – láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek – nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is…
Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el.
Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk – és olvassuk is.
Scarlett, nekem sohasem volt türelmem ahhoz, hogy összeszedjem a törött darabokat, összerakosgassam és ragasszam őket, és azt mondjam, hogy a ragasztott éppen olyan jó, mint az ép volt. Ami eltört, eltört, és én szívesebben emlékezem vissza, milyen volt fénykorában, mint hogy egész életemben nézzem az összeragasztott törött részeket.
Dorian Gray a gyönyörű és naiv aranyifjú leghőbb vágya teljesül, amikor barátja megfesti portréját, az arckép pedig helyette öregszik, míg ő megőrzi szépségét és fiatalságát. Az örök fiatalságot azonban nem adják ingyen, így előbb-utóbb neki is fizetnie kell az átdorbézolt évekért és a szépség hajszolása közben elkövetett bűneiért.
Oscar Wilde művein ugyanúgy nem fog az idő, mint Dorian Gray arcvonásain. Az elmúlt két évszázad év egyik legnagyobb hatású írójának egyetlen regénye a mai napig megbabonázza és elgondolkodtatja az olvasókat. Az örök fiatalság ígérete és az érte fizetett ár története ugyanolyan aktuális téma ma is, mint születésekor.
A Troubadour Books Kosztolányi Dezső mára már szintén klasszikussá vált műfordításában, de modern köntösben adja át az olvasóknak Oscar Wilde halhatatlan remekművét.
Hány dolog van, melyet félredobnánk, ha nem félnénk, hogy mások fölkapják!
Felülmúlhatatlanul romantikus Monte Cristo grófjának története: az angyalian tiszta Edmond Dantest rosszakarói If várának börtönébe juttatják, ott élőhalottként teng hosszú évekig, ám egy rabtárs nagylelkűsége kiszabadítja, sőt gazdaggá teszi, ő pedig ördögi bosszút áll a gonoszokon.
A legendás mű 1844-46-ban látott napvilágot folytatásokban. Szerzője elsöprő sikert aratott vele – ezért is nevezte el Monte Cristónak a bevételből 1846-ban Párizs mellett építtetett kastélyát. Az angolparkban minivizesárokkal körülvett neogótikus melléképületet pedig, ahová dolgozni vonult vissza, If váraként emlegette. „J'aime qui m'aime” (Szeretem azt, aki szeret engem), vésette az írópéldaképek portréival díszített épület bejárata fölé. A párizsi művésztársadalom irigységgel vegyes csodálattal élvezte vendégszeretetét. Ő maga paradicsomnak mondta a Monte Cristo-kastélyt, nagy vetélytársa, Balzac őrületnek, melynél kellemesebbet azonban kívánni sem lehet.
A nevezetes kastély 1994 óta az író emlékmúzeuma, a Monte Cristo grófjá-nak diadalútja mindmáig töretlen.
Minden bajra két orvosság van: az idő és a csend.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése