J. D. Salinger: Rozsban a fogó

Évekkel ezelőtt nyílt, és azóta be is zárt Pápán a Zabhegyező Gastro Lounge, ami sokáig a kedvenc hamburgerlelőhelyem volt. A mai napig a pénztárcámban csücsül a törzsvásárlói kártyám, és még valószínűleg sokáig fog is, hiszen számos szép élményem kötődik az étteremhez. A névadó klasszikusról már középiskolában is hallottam, azonban csak akkor kezdett el különösebben érdekelni, amikor rendszeres vendéggé váltam a helyen. A kötetet aztán Rozsban a fogó címmel, az étteremmel szemben lévő könyvesboltban sikerült megvásárolnom, idén pedig végre sor is került rá, hiszen tökéletesen illeszkedik néhány klasszikusokhoz fűződő Molyos kihíváshoz.

[könyvadatlap]

Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a könyv inkább csalódás volt, egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Sőt, nem értem, hogy ez anno mégis miért vált olyan népszerűvé. Elismerem, technikailag kiemelkedően jó, a történet viszont már inkább semmilyen, a kötet felétől csak mérsékelten élvezhető - és pont ez a kettősség teszi olyan nehezen értékelhetővé.

Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye.

Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el.

Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma..

Nagyon jól indult a könyv - Holdent már az első fejezetben megkedveltem, tetszett a dumája, a gondolkodásmódja, a világról alkotott véleményének szeletei. Aztán mindez pár fejezet alatt túl sok lett. A rengeteg szóismétlés és a hótt egyszerű, hétköznapi - inkább beszélt - nyelvezet gördülékennyé teszi az olvasást, később aztán - szintén a beszélt nyelvezethez hasonlóan - a fókusz elcsúszik, Holden gondolatai elkalandoznak, tudni kell követni őket. Bevallom, nekem ez nem mindig ment.

Amihez nincs kedve az embernek, azt megette a fene.

98. oldal, Európa, Budapest, 2023

312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635047864 · Fordította: Barna Imre

Már a történet elejétől érezhető, hogy Holden fiatal kora ellenére mennyire kiégett, és milyen mértékben belefáradt már az őt körülvevő emberek és úgy általában az emberiség hülyeségeibe. Mozi- és filmellenessége, a véleménye a hülyítésről és az emberek elbutulásáról az egész történet folyamán tetszett. A kezdetben szimpatikus karakter azonban hamarosan ellenszenvessé vált, és megláttam, hogy egy szánalomra méltó, rettenetesen önző alakról van szó, nagyjából nulla felelősségérzettel. Nagyjából azt sem tudja, mit csinál, tipikus "jó dolgában azt se tudja, mi baja legyen"-figura.

Kurva filmek. Hülyét csinálnak az emberből. Frankón.

154. oldal, Európa, Budapest, 2023

312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635047864 · Fordította: Barna Imre

Rettenetesen zavart, hogy mennyire nem számít semmit a "burzsuj" gyereknek a pénz, és nagyjából két kézzel szórja még azt is, ami nem az övé - mindezt céltalanul, hiszen mint említettem, ő maga sem tudja, mit is csinál pontosan. Nem látom a cselekmény értelmét és tanulságot sem tudtam leszűrni belőle, így számomra azon kívül, hogy szimpatizáltam néhány gondolattal, nem sok pozitívum volt a könyvben.