Fülszöveg
A KIRÁLY, AKI MINDENKIN URALKODNI AKAR, MÉG NAGYOBB BIRODALOMRA VÁGYIK. DE EZ A BIRODALOM A PUSZTULÁS SZÉLÉN TÁNCOL…
Jorg Ancrath király immár húszéves és hét ország ura. Apján ezidáig nem sikerült bosszút állnia, és az őt kínzó belső démonok egyre erősödnek. Ám legyen bármilyen gyötrelmes is az útja, ő kitartóan tör előre.
Mert csakis egyfajta hatalmat érdemes birtokolni: a teljhatalmat.
Jorg császár akar lenni. Ezt a méltóságot azonban karddal nem, csak szavazatokkal lehet megszerezni. És emberemlékezet óta nem jutott még többséghez senki a császárválasztó Kongresszuson, a Széthullott Birodalomnak emberemlékezet óta nincs vezetője. Jorgnak feltett szándéka, hogy változtat ezen, és szokás szerint nem válogat a módszerekben. Még több elfeledett technológiát tár fel a múltból, és nem habozik használni azokat.
Csakhogy a megszerzendő birodalmat egy még nála is jobban rettegett és gyűlölt, misztikus alak fenyegeti: a Holt Király.
Véleményem
Itt már kicsit túl sok szálon futott a sztori, és sokkal nehezebb volt követni, mint az előzőeket. Chella története megmutatta, hogy a lány nem is az a badass, aki az előző részben volt. Katherine viszont itt már kezdte magát befészkelni a szívembe, viszont őt valamiért nem tudtam annyira megkedvelni, mint az előző részben Chellát. A történet végén a két lányt körülbelül ugyanannyira szerettem, Chella felé mégis jobban húz a szívem.
A Rossz Kutyák táborában zajló rész nagyon izgalmas volt, körömrágva faltam az oldalakat. Ezután az Iberico is hasonló szintet hozott. Misztikus volt, valahogy mégis kissé nyakatekert, hogy a mai, civilizált élet maradványait kutatják át. Ami nekünk ma normális, az ezer év múlva pontosan az az elhagyatott épület lesz, amit egy fantasy főszereplője átkutat.
A "jelen" idősíkján a Götteringbe vezető út volt a kedvencem, főleg az odaérkezés előtti éjszaka és a városban játszódó rész. Ezután szerintem kissé ellaposodott a sztori, a Vyenne-ben játszódó cselekmény pedig egyáltalán nem tetszett (ugyanúgy, mint az öt évvel ezelőtti idősíkon az, ami Afrique-ban történt).
Nem szeretném lespoilerezni a történet legvégét, de az összecsapás és a történet lezárása gagyi volt, viszont nem tudok rá más módot kitalálni sem. Nem hozta meg azt a katarzist, amit az író szeretett volna, mert bár teljességgel váratlan fordulat volt, visszásnak érződött, nem helyénvalónak.
Ez a rész nem nyerte el annyira a tetszésemet, mint az előző kettő, számomra túlságosan elment sci-fi-irányba, és a sci-fit nem szeretem. Persze, a történet érdekes ötvözete a jelennek és a jövőnek, de a fegyverek, a várak, a közlekedési eszközök alapján az olvasó inkább középkori stílust képzel el a regénynek.
Összességében
Kedvenc idézetem
...a legtöbb probléma magától megszűnik, ha elég sokáig figyelmen kívül hagyjuk.
1024. oldal, Fumax, Budapest, 2017
1302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700111 · Fordította: Gy. Horváth László
A sorozat kötetei
>> 3. Mark Lawrence: Tövisek Császára <<
Megjegyzések
Megjegyzés küldése