Rényi Ádám: Erika néni


Rényi Ádámtól korábban még nem olvastam, amikor azonban az Erika néni szembejött velem, egyből felkeltette az érdeklődésemet. Alapvetően nem túlzottan rajongok  novellákért, a humort viszont kifejezetten szeretem, ráadásul a könyv borítója is azonnal megtetszett. A magyar szerzős kihívásomra vettem meg, végül kimondottan kellemes szórakozásnak bizonyult.


Eleinte kissé zavart, hogy a kötet kifejezetten szellősen van szedve. A betűméret és a sorközök nem indokoltak, nélkülük sokkal vékonyabb lenne ez az amúgy sem vaskos könyv. Így viszont kellemes volt a szememnek a korábban olvasott apró, sűrű szövegek után.

Rényi Ádám rövid és fordulatos novellái sokaknak szereztek vidám vagy éppen elérzékenyítő perceket az elmúlt években. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után most végre itt a folytatás. Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a szerző harmadik kötete: Erika néni.

Miért kerül kínos helyzetbe a népszerű író a saját könyvheti dedikálásán? Hogyan menti meg a nagymama leleményessége a tragikus fordulatot vevő családi ünnepet? És mi történik, amikor kivételesen az egyébként elfoglalt apuka vesz részt a szülői értekezleten?


A legtöbb novella fantasztikus csattanókkal zárul, melyek néha kiszámíthatóak, engem legtöbbször mégis váratlanul értek. Ezek a rövid történetek tele vannak abszurdumokkal, és bár Rényi Ádám stílusa eléggé szókimondó, nem titulálnám tolakodónak. Az olvasás során bőszen jegyzeteltem minden egyes novelláról, úgyhogy következzék a lista, mely egyben tartalomjegyzékként is szolgál.

Erika néni: tetszett
Központi figurája a mindenki életében előforduló, kiállhatatlan, kielégíthetetlen tanár. Ironikus módon az én "Erika nénim" az irodalomtanár volt.

Dedikált példány: tetszett
Mindenkiben megvan az a félelem, mely ebben a történetben megjelenik. Egyesek esetében ez irracionális, olyan azonban biztosan előfordult már mindenkivel, hogy valakinek a nevére nem (vagy rosszul) emlékezett. És éppen az teszi annyira viccessé a novellát, hogy mindannyian voltunk már ilyen helyzetben.

Mosás, berakás: tetszett
Egyszerűen fájt, mekkora félreértések szerepelnek a történetben, és ezek ellenére mégis milyen mély a szeretet a karakterek között.

Alpár evangéliuma: tetszett, abszolút kedvenc lett
Vérfagyasztóan jó szatíra és karikatúra. Konkrétan hangosan nevettem, és ettől a novella igazságtartalma csak még elszomorítóbbá vált. Mondanám, hogy kötelező olvasmánnyá tenném, azonban így is lennének olyanok, akik nem látnák a fától az erdőt.
– […] Neked ez tényleg akkora érték? Hát annyira fájna neked meg a kanonok rokonodnak, ha ilyen mondatok egyszerűen nem szerepelnének a Jézuska könyvében?
– Mi az, hogy a Jézuska könyve? Tudod te egyáltalán, hogy ki volt Jézus Krisztus?
– Szupersztár!
43. oldal, XXI. Század, Budapest, 2024
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635684472

Egy fénykép: tetszett
Ez a novella elég kemény. Központi alakja 35 év távlatából ismeri meg a múltjának egy kegyetlen történését, és az is elgondolkodtató, hogy magához az eseményhez az akkor még kisgyermek főszereplő szülei hogyan álltak hozzá. Hazánkban ugyanis hódít a struccpolitika – íme, a következmény.
Mindig azt éreztem, anyám képtelen megérteni, bármiről beszélek is neki, vagy mintha csak távolról hallaná, és inkább megvárná, hogy a szavaimat elfújja a szél, hogy neki már ne legyen dolga velük.
46. oldal, XXI. Század, Budapest, 2024
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635684472

A Margaréta Könyvklub: tetszett
Őszintén szólva ebből a bandából mindenkit sorra felpofoztam volna. Alapvetően hiszek a nyílt és transzparens kommunikációban, melynek hiánya okozta a történetben az egyetlen bonyodalmat. Nem hiába mondják, hogy minden fontos dolgok kulcsa a kommunikáció.

Máglyarakás: tetszett
A szöveg egy darabig idegesített, az utolsó néhány sort elolvasva viszont majdnem elsírtam magam.

Téves kiszállítás: nem tetszett
Nagymamám és a temu kapcsolata már-már nevetséges. Mindig minden hülyeséget megrendel, majd a felét visszaküldi, mert nem tetszik neki, nincs megelégedve a “minőséggel”, és kijelenti, hogy többet a temuról nem rendel. Majd a következő héten érkezik az újabb csomag. Szóval amikor megláttam, hogy ez a novella egy nagymama temus rendeléséről szól, majdhogynem ordítottam a röhögéstől. Azonban amint a nagymama rendelése megérkezett, váratlan fordulatot vett a történet, és ettől fogva nem tudta elnyerni a tetszésemet.

Újra otthon: nem tudom eldönteni, hogy tetszett-e
Hangulatépítés szempontjából kiváló a novella, ugyanis olyan nyugtalanító, hogy rendesen feszengtem, amíg olvastam. Az alapkoncepciót viszont nem teljesen értettem, maga a történet pedig nem hagyott bennem mély nyomot.

A szürkék hegedőse: nem tetszett
Ritkák azok a történetek, melyeknek az alapja nem félrekommunikáció. Sajnos ez egy volt a sok közül.

Egy kis csoda: tetszett
A cím ellenére a novella története egy krimi-dokufilmben is megállná a helyét – én legalábbis biztosan kigúvadt szemekkel nézném végig.

Jóska: nem tetszett
Az alapkoncepciót nem igazán értettem. Ismét a kommunikációs hibákra és a félreértésekre alapoz, a főszereplő személyisége pedig egyszerűen csapnivaló.

Terápián: tetszett
Már a címből sejtettem, hogy ez durva lesz, a végkifejletre azonban mégsem számítottam. Meghökkentő, nyakatekert alaphelyzetbe csöppenünk bele, amelyre a terapeuta válasza hasonló kaliberű.

A törzsvendég: tetszett
Szintén elég kemény sztori, egyáltalán nem kiszámítható kimenetellel.

Kapuzárási pánik: nem tetszett
Operáló eszköze a szokásos hibás kommunikáció, azonban amikor rájöttem, hol is beszélnek el egymás mellett a szereplők, idegesítővé vált az egész.

Az utolsó fuvar: tetszett
Talán ez az egyik legkedvesebb történet az egész kötetben, és jó lenne, ha a valóságban is történnének ilyesmik. Ugyanakkor végtelenül szomorú is, majdnem megkönnyeztem.

Elég!: tetszett
A megjelenített érzések egy része mindenki számára ismerős lehet, kortól és nemtől függetlenül.

Rabság: tetszett
Itt a csattanóra számítottam, mégis jó írásnak gondolom, mert a hangulatot mesterien adja át, szinte tapintható a kilátástalanság és a magatehetetlenség.

Beszéljünk őszintén!: tetszett
Veszélyes vizekre eveznek ennek a novellának a főszereplői, éppen ez teszi annyira viccessé és hangosan nevetőssé.
– A kislányodról lenne szó.
– Mi van Enikővel?
– Nem tagadom, Enikő nagyon csinos lány. Rád hasonlít, szerencséje van. Csak hát Zsófi lányom szerint, hogy is mondjam…
– Na, mondjad csak!
– Fogalmazzunk úgy, hogy tud élni az adottságaival.
– Ezt mégis hogy érted?
– Ne értetlenkedj, Móni! Több faszt fogott, mint kilincset, na!
– Te most komolyan lekurváztad a lányomat?
– Nem én! Mondtam én, hogy pénzért csinálja? Nem mondtam.
136. oldal, XXI. Század, Budapest, 2024
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635684472

64907: tetszett
A számsor alapján arra tippeltem, valami második világháborúhoz köthető sztori lesz, és nem is tévedtem. Mégsem számítottam arra, ahogy Rényi Ádám lezárta a történetet.

Szülői értekezlet: tetszett
A csattanóra itt is lehetett számítani, maga a szituáció és a szereplők végkifejlethez való eljutása azonban megmosolyogtatott.

Életem szerelme: tetszett
Maga a történet kissé hasonlított a miénkre, de szerencsére nem minden aspektusában. Teljesen megértem a főszereplő férfi helyzetét és nagyon sajnálom a körülményei miatt, melyek szomorúsága egyébként csak úgy csöpög az utolsó mondatokból.

A Papa karácsonya: tetszett
Idilli pillanatképet láthatunk, a nagyszülők karácsonyi készülődését, mely folyamán egy váratlan dolog történik, groteszkké téve a történet hátralévő részét.

Élő Költők Társasága: tetszett
Remélhetőleg nem egy (ijesztő) jövőképet fest le, ugyanis belegondolni is rossz, hogy az Élő Költők Társasága még valósággá is válhat.

A színházlátogatás: tetszett
Bár maga a novella szomorú, mégis tetszett, mert Rényi pontosan megragadta azt az érzést, amikor sok múlik apróságokon. Teljességgel emberi történet.

Márta néninek meg kell halnia: tetszett
Spoiler vagy sem, a novella a mai fiatalok ingatlanhoz jutásának egyetlen módját mutatja be. Csodaszépen megragadja a lényeget, ugyanakkor végtelenül elkeserítő is.

Botrány: tetszett
Kissé bagatell, mégis nevetős történet.

Hivatás: nem tetszett
Lehet, hogy velem van a baj, nem sikerült rájönnöm, mi lehet az említett hivatás így a XXI. században. Az egyetlen ötletem túl régimódi, hogy manapság is megállja a helyét.

Post it: tetszett
Jópofa cselekmény alakul a lapokon, ahogy a takarítónő és a feleség írogatnak egymásnak. Kifejezetten életszerű szituáció, mely kifigurázza azokat a bizonyos nőket.

Ki vagyok én?: tetszett
Biztosan mindenkiben megfordult már a kérdés, mely a novella címét is adja. Úgy gondolom, minden ember egyedi, és mindenki érdekes, még akkor is, ha ő saját maga nem feltétlenül azonnal talál választ a kérdésre. Bíró Csaba sem kivétel ez alól, minél többet olvastam róla, annál inkább láttam, hogy ő is figyelemre méltó egyéniség.


Összességében
Kellemes kikapcsolódás volt. A novellák története kifejezetten abszurd, csattanóik legtöbbször váratlanok; éppen ez adja neki a humort. Nem egy novellán hangosan nevettem. Rényi Ádám szókimondó stílusa kifejezetten bejött.


Ha tetszett, olvasd el ezeket is:
Raphael Bob-Waksberg: Aki még romjaidban is szeret Magos Judit: Demény – Most én ugatok Szegő János (szerk.): Szép versek 2022 Simon Márton: Rókák esküvője Závada Péter: Mész

Megjegyzések