Tara Monti: Innuendo – Ellenszélben

Fülszöveg

Mindenkinek megvan a maga útja. Nolan Rianonnak, a sokat látott haditudósítónak esze ágában sincs visszatérni gyerekkora színhelyére. Finn Cormack, a festőnő (és mellesleg az FBI által jegyzett hacker) is abban a hiszemben járja saját, néha nem éppen törvényes útját, hogy örökre hátat fordított a városnak. Valaha egy dal sodorta össze őket, a két örökös kívülállót. Egy haláleset azonban mindent megváltoztat. Az utak újra keresztezik egymást – és nem csupán kettejükét. Titkok, hazugságok, barátok. Már semmi sem olyan, mint régen. Már semmi sem az, aminek látszik. Nolan és Finn válaszok után kutat gyermekkoruk regéi és szilánkjai között, ám egymással is meg kell küzdeniük. Aztán egy újabb gyilkosság után már versenyt futnak az idővel. Kiben bízhatnak ők, akik a fél világon át menekültek a sorsuk és zűrzavaros érzéseik elől, és felégettek maguk mögött minden hidat? Ne félj! A szárnyakat a szél teremti!

[könyvadatlap]

Tara Monti könyvével már régóta szemezek, a magyar szerzős kihívásom pedig épp kapóra jött, hogy kézbe vegyem végre a könyvet. Hogy miért számítottam dark romance olvasmányra, azt nem tudom megmondani, ahogy azt sem, hogy ennek a könyvnek az adatlapján mégis miért szerepel az "erotikus" címke. 

Vegyes érzéseket váltott ki belőlem a regény. Eleinte beszippantott, élveztem olvasni és szinte a könyv első negyedét lenyomtam egyben. Pedig ilyenre mostanság nem nagyon volt példa. Kezdtem hozzá nagy reményeket fűzni, azt hittem, az idei kedvenc könyveim közé sorolhatom majd, sajnos azonban nem ez történt, a könyv második felében nagyot csalódtam. Azon kívül, hogy túl lett bonyolítva és az én ízlésemhez képest a lezárás túlságosan el lett húzva, a helyenként elvont, absztrakt megfogalmazásnak köszönhetően azt sem tudtam, mi történik. Egy idő után nehezen tudtam követni a csavarokat, némelyik számomra értelmetlenné tett korábbi eseményeket. 

Kudarcélménynek azonban zseniális.

429. oldal, Könyvmolyképző, Szeged, 2012

440 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632459813

Finn és Nolan párosa egyébként eléggé toxikus a regény egészében, és egyikük sem tudott hozzám közel kerülni. Finn viselkedését gyakran nem tudtam mire vélni, nem voltak tiszták az indítékai, arról nem is beszélve, hogy az én fejemben a művészet és az IT két nagyon ellentétes terület. Az IT-sok általában racionalisták, egy olyan tulajdonság birtokosai, amely nem igazán állja meg a helyét a művészetekben. 

Összességében

A könyv első és második fele teljesen ellentétes érzéseket váltott ki belőlem, és bár eleinte azt éreztem, felvehetem a könyvet az idei kedvenc olvasmányaim közé, a végére néha azt sem tudtam, mit olvasok épp. A főszereplők nem nyerték el a szimpátiámat, kettejük kapcsolatát toxikusnak találtam.

Ha tetszett, olvasd el ezeket is: