Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

A Szív Királynő valaha csak egy szerelemre vágyó fiatal lány volt.

Bár Catherine az egyik legkelendőbb fiatal hölgy Csodaországban, és a házasodni kívánó Szív Király kedvence, őt mégis egyebek foglalkoztatják. Ínycsiklandó süteményeket süt, és a leghőbb vágya az, hogy pékséget nyisson a legjobb barátnőjével. Az édesanyja szerint ilyen gondolatok azonban nem méltók egy olyan fiatal lányhoz, aki akár királyné is lehetne.

Cath megismerkedik Jesttel, a jóképű és titokzatos udvari bolonddal. Életében először valódi vonzalmat érez valaki iránt. Kockáztatva, hogy vérig sértik a Királyt és éktelen haragra gerjesztik Cath szüleit, a két fiatal titkos, viharos kapcsolatba bonyolódik. Cath a saját szerencséjének kovácsa akar lenni, és a maga módján akar szerelembe esni. Ám a sorsnak más tervei vannak e varázslatos, őrült és szörnyetegekkel teli vidéken…


2016-ban jelent meg a Heartless, Magyarországra 2018-ban a fehér, majd 2023-ban a fekete borítóval érkezett. Én mindenképpen a fehér borítóval szerettem volna, mert a fekete, élfestett kiadás nem tetszik, a fehéret viszont már így öt év távlatából is nehéz volt levadászni

Őszintén szólva csalódtam a regényben, sokkal jobbra számítottam. Rengeteg várakozás és sóvárgás előzte meg az elolvasását, illetve sok jót hallottam róla - lehet emiatt túl magasak voltak az elvárásaim. Valószínűleg nem lesz újraolvasós, de azért nem volt olyan vészes.

Meyer varázslatos, jól felépített világot teremt, mely remekül alkalmazkodik az eredeti műhöz (Lewis Carroll: Alice Csodaországban), miközben jó hangulatot biztosít. A történet meglehetősen egyedi, az pedig csak hab a tortán, hogy más irodalmi művek is megemlítésre kerülnek benne - mint például Poe-tól A holló

A történet számomra egy igazi hullámvasút volt. Hol beszippantott, hol egyáltalán nem érdekelt. A cselekmény lassabb folyású, eleinte mégis valahogy izgalmasnak tűnt a hangulat miatt, később megjelentek benne képtelenségek, melyek még misztikusabbá tették számomra. A különböző szálak csak egészen a könyv végén futnak össze, a megoldás azonban kissé fura és követhetetlen volt - pont az előbb említett képtelenségek miatt. Valamiért nem számítottam rá, mi lesz a végkifejlet (mondjuk még az eredeti történetet sem olvastam, és filmet is már nagyon régen láttam), de nem tetszett a befejezés.

Minden szereplő a maga módján furcsa. A szerelmi háromszög, mint minden más könyvben, ebben sem tetszett, a különös, tiltott szerelem viszont annál izgalmasabbnak tűnt. Zavart Catherine döntésképtelensége és folyamatos önmarcangolása. Ezeket a való életben is nehezen viselem el az emberektől, a könyv esetén viszont nem volt menekülési lehetőség. Nem tetszett a lány negatív karakterfejlődése, bár értem, miért volt rá szükség. A márki és a márkiné hozott ki leginkább a sodromból, de a Király és Mary Ann sem volt piskóta. A történet egyébként nagyon jól bemutatja a szülő-gyerek kapcsolatok dinamikáját és konfliktusait, a mai világra vonatkoztatva is. 

Jest az egyik kedvenc szereplőm volt a történetben, bár szerepelhetett volna többet is. Társa, Holló is ütős figura, számomra egyszerűen lenyűgöző. Misztikus, fenyegető és erőteljes energiákat sugároz a történetben. Szerettem Vigyorit is, viszont szerepelhetett volna többet. Az eredeti mű filmes változatában ő és a Kalapos voltak a kedvenc szereplőim. Kalapos, vagyis Cilindrián itt most sokkal inkább ellenszenves figura volt számomra. 

Meyert sokan humorosnak tartják. Biztos velem van a baj, mert nem szórakoztam olyan jót rajta - kivételt képeznek ez alól a sütis poénok. Apropó, sütik, Catherine annyi sütit süt a történetben, hogy bár nem vagyok édesszájú, összefutott a számban a nyál a citrompite, a rózsás macaron, valamint a sütőtökös pite említésére - a hétvégén sütök is sütőtökös pitét. 


Összességében
A hangulat és a karakterek levettek a lábamról, ugyanakkor a történet maga egy hullámvasút volt számomra - hol tetszett, hol nem. A befejezésre nem számítottam, de nem nyerte el a tetszésemet, sajnáltam a legtöbb szereplőt. Fontos szerepet játszanak a történetben a sütemények, aminek köszönhetően - bár nem vagyok édesszájú - a hétvégén én is sütni fogok.


Kedvenc idézetem
– Nyilván bolondnak tart, amiért egyáltalán eszembe jut visszautasítani őfelségét.
– Kisasszony, én hivatásos bolond vagyok. Így hát biztonsággal állíthatom, hogy ön a legkevésbé sem tűnik annak.
182. oldal, Könyvmolyképző, Szeged, 2018
558 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634572527 · Fordította: Szabó Krisztina

Megjegyzések