Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”.
Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő.
Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.
Tolsztoj elvileg amúgy is nehéz, és mivel még semmit sem olvastam tőle, nem tudom, számomra is nehéz lesz-e. Első olvasmányomnak ráadásul a kétkötetes, összesen 1 120 oldalas egyik főművét választottam. Birizgálja a fantáziámat, idén viszont már nem hiszem, hogy nekiállok. A 2024-es TBR listámon fog szerepelni valószínűleg.
A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg.
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.
Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.
Talán már annyira nem számít felkapottnak A tűz és jág dala sorozat, mint pár évvel ezelőtt, amikor a Trónok harcát még hetente streamelték, mégsem tudtam még magam rávenni, hogy elkezdjem. Illetve de, egyszer elkezdtem, a hetedik oldalnál tovább azonban nem jutottam, illetve a tévésorozat első részén sem jutottam túl. Akkoriban még nem vonzott annyira a fantasynek ez az alfaja, mostanság viszont egyre nagyobb igényem lenne rá. A Trónok harcával szemben támasztott elvárásaim toronymagasak a hatalmas rajongás miatt, úgyhogy nagyon remélem, hogy tényleg olyan jó lesz, mint sokan mondják. Mindenesetre a könyvsorozat még várat magára az utolsó rész magyar megjelenéséig, vagy Martin haláláig. Nem szeretek folytatásokra várni.
Ahogy leköszön a tél, egy nő holtan végzi minden évben.
Négy hónap telt el a Kert felrobbanása óta, ahol a Pillangók néven ismert fiatal nőket tartották fogságban. A három FBI-ügynök, Brandon Eddison, Victor Hanoverian és Mercedes Ramirez még mindig a történtek hatása alatt áll, és a túlélőknek próbál segíteni abban, hogy hozzászokjanak a kinti világhoz. A tavasz közeledtével a gyógyuló Pillangókra hosszabb és melegebb napok várnak. Az ügynökök számára azonban a küszöbönálló olvadás egy rémisztő dologgal is fenyeget: azzal a vérfagyasztó bizonyossággal, hogy az országban valahol egy újabb fiatal nő holtteste bukkan majd elő egy templomban, elmetszett torokkal, virágokkal feldíszítve.
Priya Sravasti nővére évekkel ezelőtt lett a gyilkos áldozata. Az édesanyjával arra készülnek, hogy elköltöznek Amerikából, és új életet kezdenek. De amikor Priya a sorozatgyilkos látóterébe kerül, a felállás megváltozik. Kizárólag az ő segítségével találhatják meg a gyilkost – de vajon a lány tényleg annyira vágyik az ügy lezárására, hogy az életét is képes kockára tenni miatta?
A nyugtalanító, sötét krimisorozat újabb izgalmas része.
Sorozatokat - mint már sokszor említettem - egyben szeretek olvasni, hiszen a rövid memóriám miatt hamar elfelejtem a történet elejét. Bár A gyűjtő sorozat olvasása még évekre van tőlem és lesznek még új részei bőven, már előre tartok ettől a kötettől. A Pillangók kertje nagyon megfogott borítóval, fülszöveggel és címkékkel egyaránt, és a sorozat második kötete is hasonló előítéleteket támasztott bennem, a 90-ről 68%-ra való visszaesés a két rész között azonban [2023.06.12.] nem mutat jól. Remélem, a kisebbséghez fogok tartozni, és szeretni fogom.
Szavak, melyek fontosabbak, mint élet…
Adorján évekig hazugságban élt. Ismert orvosként azt tette, amit a társadalom elvárt tőle: megnősült és gyereke lett. Ám találkozott egy férfival, és elhagyta a feleségét, hogy szabadon szerethessen egy olyan korban, amikor ez megbocsáthatatlan volt.
Évekkel később, amikor kiderül, hogy halálos beteg, versenyt fut az idővel, és már bármit megadna, hogy megismerhesse a fiát.
Fia, Tomi egy olyan főiskolán tanul, ahová anyja kényszerítette, és csak magában dédelgeti az álmot, hogy szakács legyen. Életét felborítja a hír, hogy az apja életben van, sőt, találkozni szeretne vele.
Vajon képes lesz megbirkózni a feltörő érzéseivel?
Szeretet és gyűlölet tánca zajlik közöttük, és az anya között.
Van megbocsátás? Meghallják-e egymást, mielőtt túl késő lenne?
Egy különleges, megkapó és hiteles regény a rendkívüli történetek kedvelőinek.
Kövesd a különleges karakterek sorsát!
A könyv KMK-s húsvéti szeretetpéldányként került hozzám. Már a címével könyörgött, hogy adjak neki egy esélyt, pedig nagyon nem akartam. Többnyire nem szeretem a magyar szerzők műveit, mert hajlamosak túlzásokba esni (pl.: On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?, amire egy csillagot adtam, és újra el kellene olvasnom, hogy itt is kifejthessem rajta keresztül a magyar szerzőkkel szembeni előítéleteimet). A könyvet végül csak a címe miatt tartottam meg és része lesz a 2024-es "12 hónap - 12 könyv magyar szerzőtől" kihívásomnak.
A Szabadság és a Javítások szerzőjének második regénye egy földrengéssorozat körül bonyolódik, amely megrázza Amerika északi partvidékét, és sajnálatos módon megöli a főszereplő, Louis Holland nagyanyját. A haláleset nyomán Holland édesanyja nagy vagyont örököl a Sweeting-Aldren nevű vegyi üzem részvényeinek formájában. Holland szerelembe esik egy szeizmológus lánnyal, aki szép lassan beavatja az elméletébe: a földmozgások kiváltó oka emberi eredetű, és a Sweeting-Aldren vegyi üzem titkos környezetszennyező tevékenysége áll a hátterében. Jonathan Franzen korai, kevésbé ismert, ám sokak szerint legjobb regénye az Erős rengés.
Maga a történet szupernek ígérkezik, a borítója miatt mégis majdnem elpasszolásra került. Moobius zsákbamacskán keresztül került hozzám ez az egyébként masszív kötet. Szeretem a minimalista stílust, ez a borító mégis olyan végtelenül leegyszerűsített, hogy a sulis kötelező olvasmányokat juttatja eszembe.
1945-öt írunk. Claire Randall, a volt hadiápolónő éppen a második nászútját tölti a férjével a háború után. Egészen addig, míg óvatlanul keresztül nem sétál a brit szigetek rengeteg ősi kőkörének egyikén. Hirtelen „sassenach” válik belőle, vagyis idegen – a háborútól és portyázó klánoktól sújtott Skót Felföldön Urunk… 1743. évében.
Számára ismeretlen erők visszasodorták az időben. Claire olyan intrikák és veszedelmek között találja magát, amelyek az életét veszélyeztetik… és összetörhetik a szívét. Mert találkozik Jamie Fraserrel, egy lovagias ifjú harcossal, és innentől úgy érzi, kettészakítja a hűség és a szenvedély, amely a két teljesen különböző férfihoz köti két egymással összeegyeztethetetlen életben.
Unalomig hajtogatom már, hogy "sorozatokat egyben". Éppen ebből a megfontolásból pedig meg is veszem őket - többnyire egyben -, hogy amikor lehetőségem nyílik egy sorozatot elkezdeni, ne kelljen olyan apróságokon gondolkodnom, mint például megtalálom-e a folytatást a könyvtárban. Az Outlander sorozat első hét részét - mely egyébként tíz kötet összesen - a Könyvmolyképző Kiadó szülinapi akciói alatt vettem, majdnem 34 ezer forintért. Igen, harmincnégyezerért. Tehát ha egyszer végre elkezdem olvasni, és mondjuk az első résznél rájövök, hogy nem tetszik, nagyon-nagyon, de tényleg nagyon szomorú leszek.
Ha elmúlik a szerelem, néha gyűlölködés veszi át a helyét, és ha a házastársak különböző országokból származnak, a helyzet akár gyermekrablásig fajulhat. Sokan nem is gondolnák, hogy csak Európában évente sok száz kisgyermeket rabol el valamelyik szülője és viszi magával külföldre, ismeretlen kultúrába, idegen emberek közé. Visszahozatalukra jogi vagy diplomáciai úton nem mindig nyílik lehetőség, így a másik szülő kénytelen beletörődni a megváltoztathatatlanba, hacsak…
Hacsak fel nem tűnik egy Angyal, aki éppen az ilyen gyerekek megmentésének különleges és fölöttébb kockázatos feladatát választotta hivatásául. Huszonöt év alatt százhatvannégy sikeres akciót hajtott végre a világ különböző országaiban. Ha kellett, felfegyverkezve, hamis papírokkal, titkosszolgálati módszerek alkalmazásával eredt az elrabolt csöppségek nyomába. Rendszeresen lefizette az adott ország tisztviselőit, volt, hogy lövöldözésbe keveredett, egyszer pedig csak hazája kormánya tudta megmenteni a kivégzéstől. Ez az Angyal valójában Julius Engel magándetektív, aki Angyal Gyulaként született Homokterenyén. Németországban, ahol élete nagy részét töltötte, közmegbecsülésnek örvend, és a róla készített filmek nyomán Magyarországon is sokan hallhattak róla. Ez a könyv hét történetben mutatja be az elragadott gyermekek megmentéséért vívott küzdelmeket, a szenvedő szülők megpróbáltatásait; a világ egyik legjobb – ha nem a legjobb – magándetektívének angyali küldetését.
Fantasy-rajongóként nem nagyon szoktam ilyesmi könyveket kézbe venni, mikor azonban szintén Moobius zsákbamacskából hozzám került a kötet, maga a téma megfogott. Plusz negatívum, hogy magyar ember tollából származik. Mindegy, bízom benne, hogy gördülékenyen fog menni.
A tizenkilenc éves Zoé nyári munkát vállal egy állatparkban, ahol a flamingókerttel szemközti pultnál árusít pereceket a látogatóknak. A monoton napok fénypontját eleinte csak a reggeli HÉV-ezés jelenti számára, ahol megtetszenek egymásnak egy vele egy időben utazó, de eltérő megállónál leszálló sráccal. Az idő előrehaladtával azonban Zoé a reggeli utazáson túl egyre több örömét leli az állatparki munkájában is. Zárkózottsága ellenére szép lassan összebarátkozik az állatparki dolgozókkal, különösen Szakóval, aki egyediségével és különleges gondolkodásmódjával tökéletesen kiegészíti az érettségi után megrekedt lányt, és segít tisztán látni önmagát.
A felnőtté válás előtt álló két fiatal útjainak kereszteződéséből egy nem mindennapi kapcsolat alakul ki, ami nem csupán végigkíséri, de nagyban meg is határozza Zoé állatparkban töltött negyven nyári napját.
Leiner Laura kötetei többnyire ugyanarra a sémára épülnek. Karakterei kisebb-nagyobb változtatásokkal ugyanazok, és mindig van egy fura nevű szereplő is (Cortez, Hipó, Szánkó - itt pedig épp egy Szakó, ahogy elnézem). Maga a cselekmény is többnyire ugyanarra redukálható a köteteiben. Ettől függetlenül persze szükségem volt a könyvre és el is akarom olvasni, mert valami azt súgja, hogy más lesz, mint az eddigiek - adja az ég, hogy igazam legyen!
A börtön nem nyomozónak való hely
Helen Grace az ország egyik legjobb detektívfelügyelője volt. Most rács mögött van, bűnözők társaságában.
Gyilkosság gyanújába keverték
Tudja, hogy innen csak egy kiút van: életben maradni a tárgyalásig és valahogy bizonyítani az ártatlanságát.
Összezárva egy gyilkossal
De amikor megcsonkított holttestet találnak a szomszéd cellában, Helen attól fél, hogy meg vannak számlálva a napjai.
Szabadon jár-kel egy gyilkos
Akit le kell lepleznie. Mert ő lehet a következő áldozat.
M. J. Arlidge tizenöt éve dolgozik a televíziós dráma műfajában. Az utóbbi öt évben olyan bűnügyi sorozatok gyártásában vett részt az ITV számára, mint a Torn vagy a The Little House, legújabban pedig az Undeniable, amelyet 2014 tavaszán sugároztak. Jelenleg A néma szemtanú epizódjait írja, de eredeti bűnügyi sorozatokon is dolgozik angol és amerikai tévécsatornáknak.
Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott. A Bújócska a Helen Grace-thrillersorozat hatodik darabja.
A Helen Grace-sorozat nagyon erősen indított. Az első kötetet teljesen véletlenül fedeztem fel a könyvtárban, másnap pedig már vittem is vissza, teljes sokkban, alig várva, hogy megkaparinthassam a folytatást. A negyedik és az ötödik rész viszont már annyira nem nyerte el a tetszésemet; azóta pihentetem a sorozatot. Ennek a kötetnek sokkal jobb értékelése van a korábbiaknál, úgyhogy talán nem folytatódik a lejtmenet.
Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára.
Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt,tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között. Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték. Hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai. Hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták.
A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak. Szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország koronahercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri a szabadságát. Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve.
Az Üvegtrón oldalszámra sem épp a gyorsan ledarálhatók közé tartozik, ráadásul ismerősök beszámolói alapján pontosan tudom, hogy ez egy érzelmi hullámvasút. És sokan meghalnak. Nem szeretem, amikor olyan szereplők halnak meg, akiket korábban megkedveltem - püföltem már emiatt könyvet torkom szakadtából zokogva -, úgyhogy egyelőre megvárom, amíg elfogynak a megkezdett sorozataim, és amikor ez megtörténik, érzelmileg felkészítem magam a kalandra. (Meg keresek magamnak egy pszichológust valószínűleg.)
Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.
Nem vagyok ez a habos-babos romantikus fajta, bár egyre többször vágyom efféle laza kikapcsolódásra. A könyv ünnepi szeretetpéldányként került hozzám (ráadásul keménytáblás kiadásban), és mivel alapjáraton nem szoktam hasonlókat olvasni, nem szereztem be a folytatásait. Majd egyszer, ha nagyon meg leszek borulva mentálisan esetleg előkapom, de nem hiszem, hogy az egész sorozatot hajlandó leszek elolvasni.
A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia, mely bemutatta a világnak Veres Attilát.
Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért. Csupán néhány momentum a horror műfajának egyik leggrandiózusabb irodalmi válogatásából, melyhez a Valancourt Books szerkesztői több tucat nemzet majdnem húsz különböző nyelven írt horrorirodalmából válogattak, hogy elhozzák a legkiválóbb történeteket.
A könyv összes idegen nyelvű novellája ebben a kötetben jelent meg először angolul, az eleve angol nyelven írt művek pedig – olyan országokból, mint például a Fülöp-szigetek – ekkor kerültek először kiadásra az Egyesült Államokban. Ráadásul ebben a gyűjteményben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb, az Éjféli iskolák és A valóság helyreállítása szerzője, aki azóta már lehetőséget kapott egy önálló novelláskötet megjelentetésére is The Black Maybe címmel.
A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról címe nem túloz: példa nélküli vállalkozás, igazi ínyencség a horror műfaj szerelmeseinek.
Nagyon be tud szippantani a borzongatós horror- és a weird-irodalom. Nemrég olvastam ezt a kötetet és nagyon tetszett, alig várom, hogy megjelenjen a folytatás, de valljuk be, mivel eléggé elborult témákról van benne szó, nem mindenkinek fogadja be a gyomra. Akiről tudom, hogy hozzám hasonlóan élvezetet nyújt számára a megbotránkozás, annak meleg szívvel ajánlom, de nem ez az első kötet, ami eszembe jut, amikor egy mit sem sejtő könyvmoly-jelölt hozzám fordul tanácsért könyvek tekintetében.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése