James D. Jenkins – Ryan Cagle (szerk.): A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról (A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról 1.)


Fülszöveg
A ​World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia, mely bemutatta a világnak Veres Attilát.

Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért. Csupán néhány momentum a horror műfajának egyik leggrandiózusabb irodalmi válogatásából, melyhez a Valancourt Books szerkesztői több tucat nemzet majdnem húsz különböző nyelven írt horrorirodalmából válogattak, hogy elhozzák a legkiválóbb történeteket.

A könyv összes idegen nyelvű novellája ebben a kötetben jelent meg először angolul, az eleve angol nyelven írt művek pedig – olyan országokból, mint például a Fülöp-szigetek – ekkor kerültek először kiadásra az Egyesült Államokban. Ráadásul ebben a gyűjteményben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb, az Éjféli iskolák és A valóság helyreállítása szerzője, aki azóta már lehetőséget kapott egy önálló novelláskötet megjelentetésére is The Black Maybe címmel.

A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról címe nem túloz: példa nélküli vállalkozás, igazi ínyencség a horror műfaj szerelmeseinek.

Véleményem


"A legtöbb horrorrajongó, már amennyire gondolkozik ezen egyáltalán, valószínűleg azt feltételezi, hogy a horrorirodalom alapvetően angolszász jelenség. (...) Még az olyan országokban is gyakran figyelmen kívül hagyják a minőségi horrorirodalmat, vagy megfeledkeznek róla, ahol létezik egyáltalán." (A szerkesztők előszava) James D. Jenkins és Ryan Cagle ebben a fantasztikus kötetben bebizonyítják, hogy az emberek világ minden táján szeretik a borzongást, és ezáltal remek horrortörténeteket biztosítanak az olvasóközönségnek. Bevezetőjükben elmesélik, honnan ered az ötlet és milyen lépésekben, milyen módszerek alkalmazásával sikerült azt megvalósítani.


A könyvre Molyon bukkantam rá, egy főoldalon lévő hirdetésben. Tudom, nem illik borító alapján ítélni, engem azonban először az fogott meg, majd a fülszöveg. Eljátszottam a gondolattal, milyen jó lenne elolvasni a könyvet, pedig alapjáraton nem szeretem a novellákat. Majd nőnapon párom úgy döntött, elvisz a könyvesboltba, és azt kell mondjam, sosem végeztünk még ilyen hamar: az ajtó melletti standon megláttam a könyvet és kijelentettem, hogy mehetünk. Kézbe véve még szebbnek tűnt, mint képen. Bár nem szeretem az élfestést, ebbe a feketébe azonnal belezúgtam. Amikor pedig kinyitottam, találtam egy térképet, melyen bejelölték nekünk a könyvben található történetek származási helyeit, és rövid leírást is biztosítottak minden novellához. Bár sok könyvet lapozgattam már életem során, ilyen igényesen összerakottal még sosem találkoztam.


Bár a tizenkilenc történet egyikén sem rettegtem annyira, mint egy horrorfilmen vagy Stephen King néhány művén, kiemelkedően jónak tartom a kötetet. Kevés novella volt, ami nem váltott ki belőlem semmilyen reakciót; többségük mély nyomot hagyott bennem. Legtöbbször elborzadtam és undorodtam, a három kedvenc történetem esetében azonban libabőröztem is, amit olvasás közben egyáltalán nem szoktam. Bevallom, nagyon meglepődtem, amikor megláttam, hogy magyar író műve is került a gyűjteménybe. A szerkesztők előszava beigazolódott: nem is tudtam, hogy Magyarországon létezik horrorirodalom.


Szerencsére angolul már megjelent egy második kötet is, mely ránézésre ugyanolyan igényesnek tűnik, mint az első. A borítón fekete alapon a piros és a lila szín dominál, mintáival mintegy jellemezve azt a huszonegy történetet, melyet az olvasó ebben a kötetben találni fog. Bízom benne, hogy a 2024-es évben magyarul is megjelenik.


A kötetben található novellák:

Luigi Musolino: Uironda (Olaszország) - tetszett, az egyik kedvencem lett
"A Pokolba vezető autópályáról hajts ki a rettegésbe."

Pilar Pedraza: Mater Tenebrarum (Spanyolország) - nem tetszett
"Látogass végig temetőket, akasztófákat és csontkamrákat egy fiatal boszorkával, aki bűbájhoz gyűjtöget ezt meg azt, ám a végén kissé félresiklik a terv."

Veres Attila: Méltósággal viselt (Magyarország) - tetszett
"Rejtélyes járvány gyilkolja a plüssállatokat. De nem a halál a legrosszabb az egészben."

Michael Roch: André Despérine felügyelő logikátlan nyomozásai (Martinique) - tetszett
"Paranormális események sorát vizsgálhatod meg a legcsapnivalóbb francia nyomozó társaságában."

Tanya Tynjälä: A gyűjtő (Peru) - tetszett
"Bárhogy lesz is, ne egyél a pitéből."

Bernardo Esquinca: Señor Ligotti (Mexikó) - tetszett, az egyik kedvencem lett
"Küszködő író nagyot szakít egy lakáson, ám végül a kértnél is többet kap."

Flavius Ardelean: Lent, az ő világukban (Románia) - nem tetszett
"Elhagyott erdélyi bányában felbecsülhetetlen gazdagság rejlik. És elmondhatatlan borzalom."

Christien Boomsma: Csontok a tekintetében (Hollandia) - tetszett, az egyik kedvencem lett
"Ugorj be egy csésze teára a kedves öreg hölgyhöz, aki zavarba ejtő titkokat rejteget."

Ariane Gélinas: Árnyak tánca (Québec) - nem tetszett
"Egy városszéli elhagyatott házban a sötétből leskelődik a halál."

Anders Fager: A hátsó lépcső (Svédország) - nem tetszett
"A freudi pszichoanalízisnek esélye sincs a lovecrafti horrorral szemben a XIX. századi Stockholmban."

Marko Hautala: Fakó lábujjak (Finnország) - nem tetszett
"Egy feltáratlan barlang mélyén csodás felfedezés vár ránk. És valami nagyon ijesztő is."

Martin Steyn: Kira (Dél-Afrika) - tetszett
"A Knysna-tó csendes vizének felszíne alatt várakozik a halál."

Lars Ahn: Adomány (Dánia) - tetszett
"Néha a legártatlanabb kinézetűek a legfélelmetesebb szörnyetegek."

Solange Rodrígez Pappe: Parányi nők (Ecuador) - tetszett
"Egy gyűjtögető otthonában parányi nők rettenetes fajára bukkannak. Meg a hegyes fogaikra."

Elisenda Solsona: Berögződések (Katalónia) - nem tetszett
"Egy holdtalan éjszakán két fiatalember számára kiderül a végzetes igazság, hogy miért néptelenedett el a síparadicsom."

Bathie Ngoye Thiam: Leuk Daour háza (Szenegál) - nem tetszett
"Amikor a patái kopogását meghallod, már késő."

Frithjof Splader: A fehér kormorán (Norvégia) - tetszett
"Csak egy őrült hajózna ki a Szibilla-csúcshoz."

Yvette Tan: Az összes madár (Fülöp-szigetek) - nem tetszett
"Egy ősi babonából modernkori rémség lesz."

José María Latorre: Pillanatképek (Spanyolország) - tetszett
"Fényképezkedj a Halállal a kísértetjárta fotófülkében."

Összességében

A világon egyedülálló, igényes kötetet hoztak el nekünk a szerkesztők. Megjelenésében és tartalmában is magasra teszi a lécet. A könyv megismertet a világ horror- és weird irodalmával; az izgalmas utazást remélhetőleg a következő kötetben folytathatjuk. Bár nem szeretem a novellákat, kifejezetten élveztem ennek a könyvnek az olvasását, és szerencsére kedvenc történeteket is találtam.

Kedvenc idézetem
Az emberek bőre alatt szörnyetegek lapultak.
147. oldal, Agave Könyvek, Budapest, 2023
410 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635981366 · Fordította: Ballai Mária, Bari Máriusz, Bogár Levente, Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kozma Dániel, Molnár Berta Eleonóra, Török Krisztina

A sorozat kötetei
>> 1. James D. Jenkins – Ryan Cagle (szerk.): A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról <<

Megjegyzések

Megjegyzés küldése