James D. Jenkins – Ryan Cagle (szerk.): A borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról (Rémtörténetek a világ minden tájáról 2.)


A Ryan Cagle és James D. Jenkins által szerkesztett horrorantológia második kötetére nagyjából azóta vártam, hogy az elsőt elolvastam. Ahogy arra számítani lehetett, a kötet megjelenése hasonlóan színvonalas, stílusában tökéletesen illeszkedik az elődjéhez, így a polcon is jól mutatnak egymás mellett. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a korábbiakkal ellentétben ebben a kötetben kevés illusztráció van, ezek is főleg a második felében. Mivel tetszik a grafika, nagyon örültem volna sokkal több ábrának a könyvben.


Érthető módon elég vegyes történetek kaptak helyet a könyvben, hiszen a világ minden tájáról került beválogatásra novella, melyek származási országai Dánia kivételével az első antológiában nem szerepeltek. Témáik és hangulataik is elég változóak, nagyban jellemezve az adott országot. Mint korábban, most sem annyira találtam őket ijesztőnek, sokkal inkább elgondolkodtatónak, vagy undort keltőnek.

A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia második kötete ismét széles körű és különleges horrorválogatás, mely országok határait átlépve feszegeti a zsáner kereteit.

Egy befolyásos görög család hátborzongató hagyományokat őriz; egy észt falu gabonaszárítója rettenetesebb tragédiát rejt a vártnál; egy francia kislány megégeti magát, majd megszállottja lesz annak, amit a lángokban látott; egy haiti politikus, aki a hatalomért bármit és bárkit hajlandó feláldozni. A Valancourt Books szerkesztői újra világkörüli felfedezőútra indultak, hogy felkutassák különböző országok legkiválóbb írásait.

A kötetben helyet kapott a horror iránti rajongásáról hagyományosan híres Japán és Dél-Korea, valamint olyan, számunkra kevésbé ismert országok irodalma, mint Puerto Rico és India, illetve Indrek Hargla és Steinar Bragi személyében már itthon is komolyabb népszerűségnek örvendő szerzők műveit is olvashatjuk.


Javor Canev: A végakarat (Bulgária): tetszett
"Az egész falu tudja, hogy az uzsorás egy aljas fráter, de gonoszságának forrását eddig senki sem gyanította."
A hangulatot nagyon jól átadja, belőlem erős szorongást váltott ki. A feszültségkeltésben hatásosak a visszatérő motívumok is, alapozva a legősibb emberi félelmekre.
– Az emberek különös kreatúrák, nótárius uram. A világ középpontjába helyezik magukat, és azt képzelik, ők uralnak mindent. Egytől egyig azt hiszi magáról mindegyik, hogy az ő élményei a legfontosabbak, a legjelentősebbek. Fel sem merül bennük, hogy nem mások, mint a náluk jóval hatalmasabb erők két lábon járó vezetői. Mindannyian abban a hitben járnak-kelnek ezen a bolygón, hogy az akaratuk szabad, és a tetteiken múlik a jövő. Még a szolgálóm is azt hiszi, hogy egyszer összekuporgat annyi pénzt, amiből új életet kezdhet. Az emberek érvekkel próbálják meggyőzni magukat, mindennap makacsul megvívják a küzdelmeiket, de közben nem látják a fától az erdőt. Azt hiszik, a pénz mozgatja a világot, ezért semmi más nem érdekli őket. Úgy gondolják, a vagyonom ad nekem hatalmat… pedig mindvégig tisztán és világosan érzékelik, hogy egészen más módon uralom őket. De nem, ezt sohasem fogják elismerni. Inkább maradnak a tévképzetük rabjai.
22. oldal, Agave Könyvek, Budapest, 2025
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635983377 · Fordította: Ballai Mária, Bogár Levente, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kéri Andrea, Kleinheicz Csilla, Kolb Krisztina, Molnár Berta Eleonóra, Sárpátki Ádám, Sepsi László, Tót Barbara


Gary Victor: A szerencsés este (Haiti): nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e
"Egy szenátorjelölt vuduval támogatná meg az esélyeit, de előtte borzalmas rituálét kell elvégeznie."
Az eleje kifejezetten tetszett és hangulatos volt, a vége az én ízlésemnek kissé bizarr. Azóta sem tudom, mit gondoljak róla.


Csang Jüezsan: Fehércsont hárfa (Kína): tetszett, az egyik kedvencem lett
"Az odaadó feleség meghozza a végső áldozatot, hogy a férje befejezhesse mesterművét."
Rettentő hangulatos novella, mégsem igazán tudtam eldönteni, mit gondoljak róla. Alapötlete kiemelkedően egyedi, de beteg, a kivitelezés pedig mesteri. Velem maradt, elolvasása óta többször is eszembe jutott.


Wojciech Gunia: A háború (Lengyelország): nem tetszett
"Kitört a háború, az egyik ostromlott város lakosságát pedig megbénítja a rettegés. De ki az igazi ellenség?"
Untam és erősen úgy éreztem, hogy ennek se füle, se farka. Bár jól építi a feszültséget, a szereplők, és különösen az énelbeszélő motivíációi nem tiszták.


Braulio Tavares: A Sikoltó (Brazília): tetszett
"Mi okozhatja ebben a kisvárosban az éjszaka hallható különös és vérfagyasztó sikolyokat?"
Érdekes és egészen egyedi alapötlete van, és annak ellenére, hogy maga a történet nem túl ijesztő, a hangulata frusztráló és szorongást keltő.
A gazdagság […] nem azt jelenti, hogy tárgyai vannak az embernek. Azt jelenti, hogy megveheti, amit akar, abban a pillanatban, amikor akarja.
66. oldal, Agave Könyvek, Budapest, 2025
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635983377 · Fordította: Ballai Mária, Bogár Levente, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kéri Andrea, Kleinheicz Csilla, Kolb Krisztina, Molnár Berta Eleonóra, Sárpátki Ádám, Sepsi László, Tót Barbara


Cuhara Jaszumi: A seb és a nap (Japán): tetszett
"Felnyílik egy régi seb, ez pedig bizarr és rémes következményekkel jár egy férfi és a barátnője számára."
Szintén egyedi alapötlettel operál. Nagyon furcsa és ténylegesen félelmet keltő, főleg a vége.


Anton Grasso: A hangya (Málta): tetszett, az egyik kedvencem a kötetből
"Egy őrült tudós ínycsiklandó tortát küld az exfeleségének, benne végzetes meglepetéssel."
Brutálisan jó. Konkrétan végigizgultam. Nem feszített tempójú, de rendesen szorongást keltő, mert egy zsigeri félelemre alapoz - a rovaroktól való irtózásra. 


Val Votrin: A Regensburgi Fesztivál (Oroszország): nem tetszett
"A városi fesztiválra nagy meglepetés vár, miután egy gyermekkórus bosszúszomjas hajdani vezetője iszonyatos rémségekből állít fel egy új énekkart."
Unalmas és elnyújtott történet, semmi horrorisztikus vagy borzongató elemet nem találtam benne. Csak egy fura történet egy elmeháborodottról, akit nem értem, miért tiltottak ki egyáltalán a városból.


Csong Bora: Maszk (Dél-Korea): tetszett, szintén kedvenccé vált
"Egy pár élete a feje tetejére áll, amikor egy másvilági jelenés felbukkan a szöuli panelházukban."
A hangulatépítés és a szövegszerkesztés egyaránt mesteri, kreatív és ötletes alappal, mely szintén ősi félelemre épül.
Az emberek alapjában véve nem különböznek annyira a patkányoktól.
147. oldal, Agave Könyvek, Budapest, 2025
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635983377 · Fordította: Ballai Mária, Bogár Levente, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kéri Andrea, Kleinheicz Csilla, Kolb Krisztina, Molnár Berta Eleonóra, Sárpátki Ádám, Sepsi László, Tót Barbara


Steinar Bragi: A harangnyelv (Izland): nem tetszett
"A vén templomi harang rejtélyes kongása elhozza a kis falu végzetét."
Durva és gyomorforgató leírások tarkítják ezt a történetet. Bírom az ilyesmit, de ez nekem is majdnem sok volt, így csak azoknak ajánlom ennek a történetnek az elolvasását, akik nem riadnak vissza a morbid dolgoktól. Az eleje egyébként kifejezetten tetszett, a közepétől azonban furcsává és unalmassá vált, a lezárással pedig egyenesen nem voltam kibékülve.


Dzsajaprakas Szatjamurti: Menedék a viharban (India): nem tetszett
"Amikor egy férfi a vihar elől egy bárba menekül, sejtelme sincs, milyen rémségekkel várja őt az éjszaka."
Nagyon nem jött be az írói stílus, kifejezetten nehéz volt a történéseket követni. 


Roberto Causo: A következmények vonata (Brazília): nem tetszett
"Egy korábbi gyilkos szörnyű alkut köt egy fantomvagon rőt ragyoságában."
Számomra egy semmitmondó történet, emlékezetes hangulat nélkül. Túl mély nyomot nem hagyott bennem.
Az, akit a lelkiismerete emészt, sehol nincsen biztonságban. […] A lelkiismeret, Lopes. A legnagyobb gyengeség. Egyszerűen nem bírjuk elviselni.
194. oldal, Agave Könyvek, Budapest, 2025
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635983377 · Fordította: Ballai Mária, Bogár Levente, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kéri Andrea, Kleinheicz Csilla, Kolb Krisztina, Molnár Berta Eleonóra, Sárpátki Ádám, Sepsi László, Tót Barbara


Mélanie Fazi: Hamuálmok (Franciaország): nem tetszett
"Egy kislány megégeti magát, majd megszállottja lesz annak, amit a lángokban látott."
Esetében nem tudom megfogalmazni, mi nem tetszett, azon kívül, hogy kifejezetten untam. Persze az építkezéshez kellett, hogy ilyen szinten legyen kibontva a múlt, engem mégis elég hamar elvesztett.


Luciano Lamberti: A szerelem természete (Argentína): nem tudtam eldönteni, tetszik-e
"Egy férfi zavarba ejtő videóra talál netes pornónézés közben, ám az még nyugtalanítóbb, ahogyan reagál rá."
A bevezető leírás alapján éreztem, hogy ez borzalmas lesz - mármint a jó értelemben. Maga a cselekmény undorító, de kifejezetten képies, az emberi természet legmélyét mutatja.


Indrek Hargla: A tammõkülai gabonaszárító (Észtország): nem tetszett
"A gabonatárolóban zajló természetfeletti jelenségek egy rég elfeledett targédiára derítenek fényt."
Untam, sokkal inkább éreztem bűnügyi- vagy krimitörténetnek, mintsem horrornak.


Viola Cadruvi: A futó (Svájc): nem tetszett
"Egy kocogni induló nő számára a svájci táj természetes szépsége halálosnak is bizonyulhat."
A novella természetközelisége kiemelkedő, összességében az én ízlésemnek mégis túl elvont, ami miatt nem nyerte el a tetszésemet.


Konsztandínosz Kélisz: Elsőszülött (Görögország): tetszett
"A távoli krétai faluban egy elsőszülött a sötét családi hagyomány áldozatául eshet."
Egyedi történet, mely nagyon jól építi a hangulatot. A főszereplővel együtt izgulhatunk benne, hogy minden jól alakuljon.


Stephan Friedman: A sápadt fantom (Izrael): nem tetszett
"A második világháború utáni Lengyelországban egy vöröskeresztes próbálja megakadályozni egy árva gyermek kimondhatatlan végzetét."
Nehezen követhető és negatív értelemben furcsa a hangulata.


Ana María Fuster Lavín: Az éhség léptei (Puerto Rico): nem tudtam eldönteni
"Egy fiatal lány furcsa és állatias éhséggel rója a hurrikán sújtotta San Juan utcáit."
Érdekes és izgalmas a cselekmény, de valahogy bizarr az egész.


Teddy Vork: A láthatatlan világ csodái (Dánia): tetszett
"Egy könyvritkaságokkal kereskedő férfi többet kap, mint amire számított, amikor különös varázsigére bukkan egy régi kötetben."
Undorító és maximálisan képies novella, mely az érzékeket és a légkört kiemelkedően jól adja át.
Az emberek csak az irodalomban voltak tényleg önmaguk, amikor teljesen egyedül lehettek.
289. oldal, Agave Könyvek, Budapest, 2025
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635983377 · Fordította: Ballai Mária, Bogár Levente, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Kéri Andrea, Kleinheicz Csilla, Kolb Krisztina, Molnár Berta Eleonóra, Sárpátki Ádám, Sepsi László, Tót Barbara


Összességében
Az első kötethez hasonlóan igényes kivitelezés jellemzi, novelláin keresztül a világ horrorirodalmának egyre több szegletét megismerhetjük. Több novellát is kiemelkedően jónak találtam, ugyanakkor volt néhány, mely nem annyira nyerte el a tetszésemet, így egy kicsit gyengébbnek éreztem, mint a korábban megjelent kötetet.


A sorozat kötetei
>> 2. James D. Jenkins – Ryan Cagle (szerk.): A borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról <<

Megjegyzések

Megjegyzés küldése