24h readathon - 2024 július

Az előző két olvasási maratonom annyira tetszett, hogy idén nyárra is beterveztem egyet, és hát mikor lett volna jobb az időzítés, mint amikor egyedül töltöm itthon a hétvégét? Nos, kissé ezzel a logikával most melléfogtam, mert negatív rekordot döntöttem a maraton alatt - részben azért, mert mindent nekem kellett itthon megcsinálnom.


A maratonom 2024. július 6., 10 órától tartott 24 órán át. Igyekeztem nem rástresszelni, hogy elérjem a korábbi maratonok oldalszámait, egyszerűen csak haladni szerettem volna a könyveimmel, mert mostanában hétköznap baromira fáradt vagyok agyilag és nem esik jól olvasni. Így viszont alig veszek könyvet a kezembe, hétvégén pedig általában programokra megyünk, ezért mindenképpen szerettem volna ha nem is sokat, legalábbis olvasni valamennyit.

Persze elég sok mást is csináltam közben megint. Mivel egyedül voltam itthon, teljes mértékben nekem kellett rendezni az állatokat. A kutyákkal kétszer is nagy sétát tettünk, ezt azonban inkább azért, mert új aktivitásmérő karkötőm van, és nem szerettem volna, ha a hordás legelső napján rájön, mekkora lusta krumpli is vagyok valójában (majd idővel megtudja). Szombat délután aludtam is egyet, mert folyamatosan tikkelt a szemem és baromira idegesített, azonban sajnos az alvás sem segített, így elég sokszor le kellett tennem a könyveket (ittam magnéziumot, az sem segített). Vasárnap reggel sem siettem a felkeléssel, szerettem volna magam a maratontól függetlenül is kipihenni. Ahogy eddig mindig, most is sorozatoztam a maraton közben és készítettem kaját is.

Hosszú idő után előkerült a jógamatracom is, mert a pénteki Leander Kills koncerten egy kordonra felmászva és a fémnek támaszkodva láttam csak a zenekart, ami miatt nyomásra érzékennyé vált a hátam alsó része, a kanapén pedig emiatt nem találtam a helyem. Gondoltam, ha már előveszem a matracomat, nyújtok is egy kicsit, és meglepő módon felfrissített, ugyanis nem csak a lábaimat, hanem a hátamat és az oldalamat is alaposan kinyújtóztattam.


Ezeket a könyveket olvastam
George R. R. Martin: Trónok harca (A tűz és jég dala 1.) (angolul)
A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg.
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.
Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.
_____
Sajnos régóta nem jutott rá időm, így mindenképpen szerettem volna kicsit megpörgetni. Öt fejezetet tűztem ki célul, így a könyvből már csak nagyjából 100 oldalam maradt hátra.

Olvasott oldalak: 64 (szombat 10:00-14:20)


Csukás István: Egy kiscsacsi története (Mirr-Murr 1.)
Ki ne ismerné a kedves, jámbor, kék posztóból készült kiscsacsit, akinek kedvenc helye a virágtartó egyik sarka? És ki ne ismerné a torzonborz, villogó szemű Mirr-Murrt, a fogait csattogtató, de nem is olyan félelmetes kandúrt? Évek óta jó barátunk mindkettő és a hozzájuk tartozó vidám kis kompánia, részben a tévéből, részben a Móra Kiadónál megjelent mesesorozatból. Az új kiadás Foky Ottó színes, mulatságos bábos fényképeivel jelenik meg, ugyancsak sorozatban.
_____
A Trónok harca után kicsit éles váltás volt, és amúgy nem olvastam volna el, viszont Molyon az egyik társasjáték-szerű kihívásra illusztrált könyvet kellett olvasnom, így végül lekaptam a polcról.

Olvasott oldalak: 86 (szombat 15:00-16:10)


Bálint Erika: Adj esélyt! 
Szavak, melyek fontosabbak, mint élet…

Adorján évekig hazugságban élt. Ismert orvosként azt tette, amit a társadalom elvárt tőle: megnősült és gyereke lett. Ám találkozott egy férfival, és elhagyta a feleségét, hogy szabadon szerethessen egy olyan korban, amikor ez megbocsáthatatlan volt.
Évekkel később, amikor kiderül, hogy halálos beteg, versenyt fut az idővel, és már bármit megadna, hogy megismerhesse a fiát.
Fia, Tomi egy olyan főiskolán tanul, ahová anyja kényszerítette, és csak magában dédelgeti az álmot, hogy szakács legyen. Életét felborítja a hír, hogy az apja életben van, sőt, találkozni szeretne vele.
Vajon képes lesz megbirkózni a feltörő érzéseivel?
Szeretet és gyűlölet tánca zajlik közöttük, és az anya között.
Van megbocsátás? Meghallják-e egymást, mielőtt túl késő lenne?
Egy különleges, megkapó és hiteles regény a rendkívüli történetek kedvelőinek.

Kövesd a különleges karakterek sorsát!
_____
Ezt a kötetet is már korábban elkezdtem, és igazából be is akartam fejezni, de időközben megfájdult a fejem és emiatt nehézkesen haladtam vele. Nem sok van hátra, közel száz oldal, tehát ha teljes mértékben kihasználtam volna az időt, biztosan lecsúszott volna.

Olvasott oldalak:
  • 124 (szombat 16:45-22:20)
  • 66 (vasárnap 8:45-9:55)

Összességében
Teljesítettem már jobban is, most azonban jól esett nem erőltetni és kiélvezni az olvasás adta pihenési lehetőséget. Valószínűleg augusztusban lesz legközelebb időm és energiám ennyit olvasni, addig ugyanis szinte minden hétvégére van programom, hétköznapokon pedig - mivel amúgy is le vagyok terhelve délutánra már agyilag - igyekszem a sportot és egy kicsivel több aktivitást előtérbe helyezni, természetesen a sulis anyagok után.

Statisztika:
  • Olvasott oldalak száma összesen: 340
  • Ebből a szombati oldalszám: 274
  • Ebből a vasárnapi oldalszám: 66
  • Különbözet az előző olvasási maratonhoz képest: -96 oldal (vagyis a legtöbb maratonon olvasotthoz képest most 121 oldallal kevesebbet olvastam)

Megjegyzések