Egy birodalomban, ahol a föld oda köti az embert, ahová megszületett, csak azoknak van reménye a vándorlásra, a kereskedelemre és a hatalomra, akik várandósak. Ebben a nők uralta, különös mágiával átitatott világrendben három rendkívüli személy keresi a kitörés lehetőségét.
A könyvtárhajójához kötött Vazil titokban az egyenjogúság eszméjét hirdeti és a nők vándorlásának okait kutatja, hogy egy napon mindenki szabad lehessen. Lánya, Helga azonban szabadulna a hajótól, ahová születése óta kötődik, ezt pedig csak egyféleképpen teheti meg: ha teherbe esik, minél előbb. Lars a föld férfiak számára tiltott mágiáját űzi, ami által különleges hatalomra tesz szert – ez pedig az egész világukat felforgathatja.
Moskát Anita merész témát feszegető, lenyűgöző regénye felülbírálja az előítéleteket, és egy sötét és kíméletlen történeten belül keresi a választ a kérdésre, hogy mi a szabadság és a mások feletti uralom ára.
Moskát Anita egyedi alapötlettel rendelkező regénye 2015-ben jelent meg a Gabo kiadónál, borítójával pedig azonnal felhívta magára a figyelmemet. Így utólag végtelenül örülök, hogy akkoriban nem sikerült elolvasnom a könyvet, mert biztos vagyok benne, hogy maradandó traumákat okozott volna.
A történet nehezen szippantott be, ritkán sikerült ráhangolódnom. Ódzkodtam lassú cselekményétől és rendkívül sötét, durva hangulatától, pedig alapjáraton szeretem az ilyesmi könyveket. Aztán egyszercsak berántott, haladtam vele közel 150 oldalt, majd az érzés ahogy jött, el is múlt. A kötet második felén döcögve, nyögvenyelősen rágtam át magam. Bizarr jelenetekkel volt teletűzdelve, miközben a cselekmény unalmassá és vontatottá vált. Olvasásra szánt időmet így sokszor inkább telefonozással töltöttem; végül már kínosnak éreztem, hogy mennyire nem haladok a könyvvel. Mégsem tudtam gyorsabban olvasni, mert a befejezést hatalmas baromságnak éreztem, túl elrugaszkodottnak. Valódi megoldás a kötetben tulajdonképpen nem történt, sőt a helyzet a lezárásban sokkal rosszabb, mint a könyv elején.
Akkora a világ, amekkorát be tud járni. Egy lépéssel sem nagyobb.
89. oldal, GABO, Budapest, 2015
440 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634060376
Sajnálom, hogy végül ennyire nem tetszett. Értem, miért kapott ilyen jó értékeléseket - hiszen világépítésére tényleg nem találunk más könyvben példát és karakterei is egyediek, különállóak, mindannyiuknak megvan a saját hangja. Eleinte azt hittem, új kedvencet avathatok majd. Mégis úgy érzem, a világépítésben sokkal több potenciál lett volna, a szereplők közül pedig senki nem nőtt a szívemhez. Akit eleinte kedveltem, végül ellenszenvessé vált.
Következetlenségeket is véltem felfedezni a történetben, ez azonban egyáltalán nem zavart annyira, mint az írói stílus. Túlírtnak találtam a cselekményt, a fogalmazásmódon azt éreztem, hogy Anita nagyot akart alkotni, de sajnos nem sikerült neki.
Összességében
Eleinte azt hittem, új kedvencet avathatok majd, végül azonban többnyire unalmasnak, vontatottnak éreztem a történetet. Alapkoncepciójában sokkal több potenciál lett volna, mint amennyit az írónő kihasznált. A felsorakoztatott szereplők, bár kezdetben volt köztük számomra szimpatikus figura, végül ellenszenvessé váltak. Az írói stílus is nehezítette az olvasást, a bizarr jelenetek megakadályozták a történettel való gyors haladást.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése