Miért kell a szilveszternek feltétlenül az önfeledt bulizásról szólnia? Van az úgy, hogy az ember legfeljebb annyira vágyik, hogy egy rossz film előtt belesüppedjen a kanapéba, csokit és chipset tömjön magába, és közben zokogva búcsúztassa az óévvel együtt a frissen gallyra ment kapcsolatát.
Épp így tervezte Lia is, miután stílusosan, december 24-én szakítottak Norbival.
A barátaik azonban nem pontosan úgy képzelték el az év utolsó napját, mint Lia, ezért a szilveszter éjszaka végül sokkal inkább egy őrült road movie-ra hasonlított, amely fölött mintha mindenki elveszítette volna az irányítást…
Ezúton is szeretnék gratulálni Leiner Laurának, hogy sikerült a világegyetem egyik legidegesítőbb női karakterét megalkotnia Lia személyében. Miatta kezelem fenntartásokkal a 40 nyári napot, melyet még mindig nem mertem elolvasni.
Az Akkor szakítsunk december végi szórakoztató/idegesítő olvasmány, mélyebb jelentés nélkül. A karácsony során megfáradt tinédzserek kezébe való, bár fontos kiemelnem, hogy nem érdemes példát venni a szereplőkről. Lia és Norbi tökéletesen passzol egymáshoz, kettejük története ettől valahogy kiszámíthatóvá válik. Hisztijeik miatt egy-két ok-okozati viszony hibádzott, de persze érthető, hogy két, szerelmi hullámvölgyet átélő, arrogáns, bulizni akaró tini miért nem bír egymással empatikusan társalogni, viselkedni.
Könnyed, gyors kikapcsolódást nyújt, cselekménye azonban felejthető és bizony néha falra tudtam volna mászni az erőltetett poénoktól. Míg az SZJG-n szívből tudtam nevetni, az Akkor szakítsunk inkább kínos volt. Mégis valahogy olvastatta magát - legalább hamar a végére értem.
Összességében
Könnyed kikapcsolódást nyújtó, többnyire idegesítő kötet két olyan főszereplővel, akiket a való életben valószínűleg felképelnék. Egyáltalán nem empatikusak, poénjaik erőltetettek, nem tudtam rajta szívből nevetni, mint mondjuk az SZJG-n. Cselekménye gyorsan felejthető, mégis valahogy olvastatja magát.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése