Lily Sandersonnak van egy titka – nem az, hogy halálosan szerelmes a Brody Bennett nevű jóképű úszóistenbe, akinek láttán a szíve partra vetett halként vergődik. A viszonzatlan szerelmet még egy normális kamaszlány is nehezen éli meg, de ha valaki félig ember, félig sellő, mint Lily, végképp nem beszélhetünk egyszerű kis kalandról. Lily titka nem derülhet ki, mivel ő nem akármilyen sellő, hanem Thalasszinia hercegnője. Amikor Lily három éve megtudta, hogy az édesanyja valójában ember volt, végre rájött, miért nem érzi igazán otthon magát Thalassziniában. Azóta is a szárazföldön él, és a Seaview Gimnáziumba jár, abban a reményben, hogy sikerül igazi otthonra lelnie. Persze a szárazföldön is akadnak nehézségek – például Quince Fletcher, a bunkó motoros srác a szomszédból –, de egy komoly előny azért van: Brody. A gond csak az, hogy a sellők nem igazán hívei az alkalmi kapcsolatoknak – amint kötődni kezdenek valakihez, az érzés örökre szól. Amikor Lily kísérlete, hogy elnyerje Brody szívét, kínos félreértések szökőárját zúdítja az érintettek nyakába, a lány kész szembenézni a szerelmi dráma fenyegetően tornyosuló hullámaival, és hamar rájön, hogy révbe érni nem is olyan könnyű, mint gondolnánk.
A Hableányok kíméljenek tizenhárom évvel ezelőtt jelent meg, magyarul tizenegy éve elérhető Molnár Edit fordításában. Tizenöt voltam, amikor először olvastam, pont abban a korban jártam, amikor az ember még nem érzi úgy, hogy kinőtt volna belőle. A második olvasásomkor már kissé bagatellnek érződött, mivel azonban tiniként tetszett, mindenképp be szerettem volna fejezni a sorozatot.
A történet nagyjából ötven százalékban romantikus és ötven százalékban fantasy. Kellemes, könnyed olvasmány, ennél azonban semmi esetre sem több. Gyorsan lehet vele haladni, ráadásul rövid is; humoros, ami még inkább pörgethetővé teszi a könyvet. Sokakkal ellentétben nekem tetszettek a könyvben szereplő halas hasonlatok.
Izgultam rajta, de azért nem mondanám, hogy minden oldalra jutott volna egy váratlan fordulat, sőt, némelyik egészen előrelátható volt. A szereplők többnyire kedvelhetőek, bár nem mondanám, hogy bárki is a szívemhez nőtt volna - na jó, talán Quince-t egy kicsivel jobban kedveltem, mint a többi szereplőt.
A karakterek között van néhány erőltetett, a történetbe nem beleillő jelenet. Véleményem szerint az írónő célja ezzel az volt, hogy a sokak által szeretett "ellenségekből szerelmesek"-toposzt kihangsúlyozza a történetben, valamint még kelendőbbé tegye ezáltal a könyvét.
Az olvasó felfedezhet néhány logikátlanságot a világépítéssel kapcsolatosan, mint például a víz alatti svédasztalos étkezéseket vagy a szintén víz alatti fürdőszobát, törölközőhasználatot. Azt mondanám, jobb kidolgozottságot és több izgalmas fordulatot igényelt volna a történet, azonban így is megállja a helyét a fiatalok körében.
A könyv vége egyébként egy hatalmas cliffhanger. Sokáig a második rész nem jelent meg Magyarországon, így nekem is éveket kellett várnom a folytatásra, mostanra azonban szerencsére elérhető, így a mit sem sejtő olvasónak nem kell sokáig őrlödnie a történet folytatását illetően.
Összességében
Elsősorban fiataloknak való, nagyobb kidolgozottságot igénylő történet, mely mégis izgalmas. Humorának és a szerző stílusának köszönhetően gyorsan lehet vele haladni. Néhány logikátlanságtól és erőltetett szituációtól eltekintve kellemes olvasmány.
A sorozat kötetei
>> 1. Tera Lynn Childs: Forgive My Fins – Hableányok kíméljenek <<
***
Olvastad már? Hogy tetszett?
Írd meg kommentben.
↓
Megjegyzések
Megjegyzés küldése