A nemzetközi bestseller Mielőtt a kávé kihűl folytatásában négy újabb időutazásra kerül sor a kicsiny japán kávézóban.
Tokió egyik mellékutcájában több mint egy évszázada kínálja gondosan elkészített kávéit a Funiculi Funicula. Városi legendák szerint mást is tud ez a hely: vendégei szigorú szabályoknak engedelmeskedve visszamehetnek az időben. A régi és új karakterek sorában ismét négyen vállalkoznak erre a feladatra. Kockázatos kalandjuk során barátaikkal, családtagjaikkal és szerelmeikkel találkoznak. Noha a múlt a szabályok szerint nem változtathatja meg a jelent, mégis olyan impulzust ad az időutazóknak, ami megkönnyíti életük folytatását.
A szívmelengető érzelmekkel és sok-sok bánattal teli regény arra buzdítja az olvasót, hogy maga is feltegye a kérdést: „Mihez kezdenék, ha visszamehetnék az időben?”
. . . . .
A Mielőtt a kávé kihűl sorozat második kötetét 2022 óta olvashatjuk magyar nyelven. Az Instagram követőim tudják, hogy az első résszel együtt kölcsönöztem ki a könyvtárból, mert bíztam benne, hogy remekül fogok rajta szórakozni. A kávézó második négy történetét négy napra osztottam el, sajnos azonban nem tudta úgy elnyerni a tetszésemet, mint az első rész.
Csalódás volt ez a regény. A stílusról, hangulatról, alapötletről már nem fogok írni, hiszen folytatásként ezekről csak ugyanazt tudnám nyilatkozni, mint korábban. Amit negatívumként emelnék ki, az a rengeteg elírás és névfelcserélés, a rossz helyen lévő gondolatjelek és enterek. Az volt a benyomásom, hogy "hamar-gyorsan" ki akarták adni és közel sem áldoztak annyi időt rá, mint az első kötetre. A fordítást sem találtam kellőképp magyarosnak, a 107. oldalon egy mondaton különösen fennakadtam: "Én is tartom szerencsének, hogy megismerhetem."
Kavagucsi Tosikadzu továbbra is próbálja kioktatni az olvasóit, azonban egyik téma sem újdonság, többek között ismét a tücsökzenéről, a hiperrealista stílusról, valamint a kávékészítés rejtelmeiről olvashatunk. Továbbá itt is minden mesében megemlítésre kerülnek az időutazás szabályai - amelyeket az olvasó már a második alkalomra is tökéletesen megjegyezhetett, nem lett volna szükséges nyolcszor elismételni őket a két kötet folyamán.
A jelenlegi négy történet: A jóbarátok, Anya és fia, A szerelmesek, és A házaspár. Tulajdonképpen mindegyik novellaszerűségről elmondható, hogy nem tetszett, ennek különböző okai vannak.
A jóbarátok: Az előző kötetben nem kaptunk segítséget a szereplők kapcsolataihoz, itt azonban igen, pedig szerintem pont fordítva kellett volna. Az első mese olvasása során ezt a kapcsolati ábrát tanulmányozva logikailag lespoilerezhetjük magunknak a csattanót.
Miki és a franciatudása számomra végig idegesítő volt a történetben, ahogy az is, hogy a francia nyelvű szavakat a szerkesztők nem szedték dőlttel, így először nem is voltam biztos benne, hogy ezek francia eredetű szavak (egyáltalán nem ismerem a japán nyelvet). Kadzu története egy kis pluszt adott a cselekményhez, valamint az első kötethez is, azonban ez nem tudta megkedveltetni velem az első mesét.
Anya és fia: Ennél a mesénél csak szimplán értetlenkedtem. Fogalmam sincs, az ázsiai kultúrákban hogy viszonyulnak egymáshoz a családtagok és ismerősök, azonban kétlem, hogy pár perc ismeretség alapján valaki képes egyrészt ekkora valamit leszűrni más viselkedéséből, másrészt pedig megakadályozni egy "katasztrófát". A fordító ráadásul végig keveri a neveket, ezért extra odafigyelés kell, hogy követni tudjuk az események menetét.
A szerelmesek: Túlbonyolítottnak éreztem, feleslegesen hosszúra nyújtottnak, még ha valójában nem is volt olyan hosszú. Olyan érzésem volt, mintha az író kifogyott volna az ötletekből.
A házaspár: Ennél a történetnél végleg elvesztettem a fonalat. A kötetben amúgy is túl sok K betűvel kezdődő név van, itt azonban minden fontosabb szereplőnek így kezdődött a neve. Emiatt mindenkit kevertem mindenkivel, többször meg kellett állnom gondolkodni, hogy akkor ki is ez?, emellett pedig az egészet valahogyan laposnak éreztem.
Összességében
Csalódás volt számomra ez a regény, egyik mese sem nyerte el a tetszésemet. Az író sajnos nem tudta elhagyni az első kötet negatívumait, itt is rengeteg az ismétlés, és intermezzókból sincs hiány. Az új szereplőket könnyű összekeverni, az őket bemutató hálózat alaposabb tanulmányozás esetén spoileres lehet.
A sorozat kötetei
>> 2. Kavagucsi Tosikadzu: Történetek a kávézóból <<
3. Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt az emlékeid elhalványulnak
Megjegyzések
Megjegyzés küldése