Tóth Zoltán igaz történeten alapuló könyvét 2021-ben szereztem meg, egy Moobius zsákbamacska-csomag keretein belül. Őszintén szólva először meg sem akartam tartani, hiszen a komfortzónámon nagyon kívül esik és a borító sem épp tetszetős, sőt, egyenesen taszított. Végül fogalmam sincs, miért tettem a polcra, az idei magyar szerzős kihívásom keretein belül azonban úgy döntöttem, decemberben sort kerítek rá.
Julius Engel, születési nevén Angyal Gyula magyar származású, pilótából lett magándetektív, aki az elrabolt gyerekek hazavitelére specializálódott. Elrablás alatt elsősorban a szülők válásakor zsarolási vagy egyéb célból elkövetett gyermekszöktetést kell érteni; a könyvben statisztikákról is olvashatunk erre vonatkozóan. Hét történetet ismerhetünk meg a kötetből, melyek mindegyike bővelkedik az izgalmakban és fordulatokban.
Ha elmúlik a szerelem, néha gyűlölködés veszi át a helyét, és ha a házastársak különböző országokból származnak, a helyzet akár gyermekrablásig fajulhat. Sokan nem is gondolnák, hogy csak Európában évente sok száz kisgyermeket rabol el valamelyik szülője és viszi magával külföldre, ismeretlen kultúrába, idegen emberek közé. Visszahozatalukra jogi vagy diplomáciai úton nem mindig nyílik lehetőség, így a másik szülő kénytelen beletörődni a megváltoztathatatlanba, hacsak…
Hacsak fel nem tűnik egy Angyal, aki éppen az ilyen gyerekek megmentésének különleges és fölöttébb kockázatos feladatát választotta hivatásául. Huszonöt év alatt százhatvannégy sikeres akciót hajtott végre a világ különböző országaiban. Ha kellett, felfegyverkezve, hamis papírokkal, titkosszolgálati módszerek alkalmazásával eredt az elrabolt csöppségek nyomába. Rendszeresen lefizette az adott ország tisztviselőit, volt, hogy lövöldözésbe keveredett, egyszer pedig csak hazája kormánya tudta megmenteni a kivégzéstől. Ez az Angyal valójában Julius Engel magándetektív, aki Angyal Gyulaként született Homokterenyén. Németországban, ahol élete nagy részét töltötte, közmegbecsülésnek örvend, és a róla készített filmek nyomán Magyarországon is sokan hallhattak róla. Ez a könyv hét történetben mutatja be az elragadott gyermekek megmentéséért vívott küzdelmeket, a szenvedő szülők megpróbáltatásait; a világ egyik legjobb – ha nem a legjobb – magándetektívének angyali küldetését.
Bár igaz történeten alapul, szerencsére nem csapongó és nem unalmas az elbeszélés. Tóth Zoltán fogalmazásmódja élvezetes, gördülékeny szöveget teremt, mellyel gyorsan lehet haladni. Erre rátesz egy lapáttal, hogy az olvasó Angyal Gyulával együtt izgulhat az eseményeken, melyek sok-sok részletét még ennyi év után is titkok lengik körül, így bizonyos részletkérdésekben marad hely a találgatásnak is.
Mondanám, hogy csak az első történeteken izgultam, de ez nem lenne igaz. Szinte mindegyik elbeszélésnél izzadt a tenyerem és az egekben volt a pulzusom. Ritkán sírok könyveken, így nagy szó, hogy ennek az olvasásakor is kezdett elfátyolosodni a szemem, némelyik sztorin egyenesen elszörnyedtem. Számomra hihetetlen, mik vannak, ezért is örültem, hogy elolvashattam a könyvet, és fontosnak tartom, hogy minél többen olvassák.
Összességében
Az "amikor a könyv találja meg az olvasót" tipikus esete, a kötetet ugyanis megtartani sem akartam, mégis a 2024-es évem egyik talán legmeghatározóbb olvasmányává vált. Nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy igaz történeten alapul, mert pofonként ér a valóság, és éppen emiatt a történeteknek nem minden aspektusát ismerhetjük meg. Igazi izgulós és egyben edukatív olvasmány.
Ha tetszett, olvasd el ezeket is:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése