TRIGGER WARNING
Halál és különböző halálnemek
Wallace Price éppen a saját temetésén vesz részt, nagyon furcsán érzi magát, és amikor találkozik a kaszással, gyanítani kezdi, hogy valóban meghalt. De ahelyett, hogy egyenesen a túlvilágra vezetnék, egy különös teaházban találja magát, a hegyek között. A tulajdonosa egy Hugo nevű férfi, aki teával és süteménnyel várja az élőket, valamint révészként szolgálja a lelkeket, hogy megkönnyítse számukra az átkelést.
A sikeres és céltudatos ügyvéd azonban nem akarja feladni addigi életét, mindenáron vissza akar térni megszokott világába, csakhogy nem hagyhatja el a teaházat. Szerencsére annak furcsa és titokzatos lakói támogatást nyújtanak neki, hogy elfogadja a helyzetét, és felfedezzen olyan dolgokat, amik addig ismeretlenek voltak a számára. Aztán, amikor eljön a teázóba a menedzser, és egy hetet ad neki a túlvilágra való átkelés előtt, Wallace megpróbálja bepótolni mindazt, ami kimaradt az életéből.
A Ház az égszínkék tengernél című könyv szerzőjének új regénye magával ragadó történet életről és halálról, gyászról és reményről. Hol szívszorító, hol szívmelengető kortárs fantasy, aminek két főszereplője egy szellem és egy révész, és azt is megtudjuk belőle, hogy a kaszások élete sem könnyű…
A legelső olvasmányom volt T.J. Klune-tól A suttogó ajtón túl, és felerősítette bennem az író többi regénye iránti vágyat. Nem hittem volna, hogy mosolyogva fogok olvasni a halálról, Klune-nak mégis sikerült elérnie, hogy nevessek (és persze sírjak is) rajta.
Nagyjából az 50. oldalnál azt éreztem, hogy a kedvencem lesz, végül nem sikerült teljesítenie az elvárásaimat, mert a befejezésben egyáltalán nem azt kaptam, amit vártam. Persze amikor már csak 100 oldal volt vissza a könyvből, teljes bizonyossággal tudtam, hogy sírni fogok. Arra nem számítottam mondjuk, hogy torkom szakadtából...
A történet kellemesen humoros, ugyanakkor nem veszti el elgondolkodtató jellegét sem. Többször azon kaptam magam, hogy eszembe jut egy-egy jelenet vagy gondolat és percekig mélázok rajta. Klune felülteti az olvasót egy kellemes atmoszférát árasztó érzelmi hullámvasútra. Egyfajta családias hangulat lengi be, mintha az olvasó is a teaház családjának tagjává válna a történet végére.
Klune karakterei többnyire hihetően ábrázoltak. Wallace még "seggfejként" is szimpatikus volt; Meit kedveltem - kivéve az erőszakosságát; Hugo kicsit olyan nemistudom volt számomra; Nelson a saját elhunyt nagypapámra emlékeztetett, Apollo pedig egy kutya, tehát egyértelmű volt, hogy szeretni fogom. Egytől egyig a szívemhez nőttek, még Hugo és Wallace is, pedig ez utóbbit sokan nem kedvelik.
Egy hatalmas negatívumot azonban ki kell emelnem, ez pedig a fordítás színvonala. Rendkívül zavart, hogy a -ba, -be / -ban, -ben ragokat a fordító összekeverte, ezt pedig csak tetézte, hogy tárgyiasította a kutyát és gyakran felcserélte a neveket - például egyszer Hugo saját magával beszélgetett Wallace helyett. A gépelési hibák voltak a legapróbbak fordítás tekintetében.
Összességében
Mese a halálról, melyen mégis lehet szívből nevetni - de persze a sírás sem marad el. Kellemes, családias hangulatával befogadja az olvasót is. Elgondolkodtató történet arról, hogy valójában mi fontos az életben.
Kedvenc idézeteim
A földből jövünk, és visszatérünk oda. Szép ez, ha jobban belegondol.
34. oldal, Metropolis Media, 2022
434 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635510757 · Fordította: Szente Mihály
[…] az élet többről szól, mint a koszos zoknikról.
234. oldal, Metropolis Media, 2022
434 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635510757 · Fordította: Szente Mihály
– Itt vagyok. Még itt vagyok.
321. oldal, Metropolis Media, 2022
434 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635510757 · Fordította: Szente Mihály
Update 2024.05.17.: Az utóbbi időben annyiszor eszembe jutott ez a könyv, hogy kénytelen voltam realizálni, a hibái ellenére kedvencemmé vált.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése