Fülszöveg
Annyi szívet gyűjtöttem be eddig, ahány éves vagyok.
Vagyis a hálószobámban összesen tizenhét rejtőzik valahol a homok alatt. Olykor-olykor leások, csak hogy lássam, mind megvannak-e még. Lenn a mélyben, vérben ázva. Megszámlálom őket, és megnyugszom, hogy nem lopták el egyiket sem éjszaka. Azon se lepődnék meg, ha így történne. A szíveknek hatalma van, a magamfajták pedig egy dologra vágynak még az óceánnál is jobban: hatalomra.
A HERCEG SZÍVE LENNE AZ IGAZI TRÓFEA!
Lira hercegnő egy királyi családból származó szirén, azok közt is a legveszélyesebb. A víz alatti világban nagy tiszteletnek örvend. Már csak egy szív hiányzik a gyűjteményéből – ám azt elhibázza. Anyja, a Tenger Királynője büntetésből átváltoztatja, mégpedig egy olyan lénnyé, amitől a legjobb undorodik: emberré. Elveszi tőle a bűvös szirénénekkel képességét is, és megparancsolja, hogy a téli napfordulóig vigye el neki Elian herceg szívét, különben ember marad örökre.
Hiába ő a leghatalmasabb emberi királyság trónörököse, Elian herceg csak az óceánon érzi magát igazán otthon. A szirénvadászat pedig a hivatása. Amikor kiment egy lányt az óceán habjaiból, hamar rájön, hogy ő bizony más, mint aminek először hitte. Az idegen megígéri neki, hogy a segítségére lesz, és együtt fogják megtalálni a módját, hogyan pusztítsák el a sziréneket. De vajon megbízhat a lányban? És vajon hány alkuba kell belemennie Elian hercegnek, mire megszabadítja az embereket a legnagyobb ellenségtől?
Kirobbanóan sikeres nemzetközi bestseller, ami Sarah J. Maas és Marissa Meyer sorozataihoz hasonlóan vagány, izgalmas és szemtelen módon dolgoz fel egy klasszikus mesét.
Véleményem
Nekem ez most sajnos kevés volt. A borító nagyon tetszik, a fülszöveg is megfogott, ezek alapján viszont elég nagyot csalódtam. Alapjáraton nem szeretem A kis hableányt, lehet ezért is nem jött át ez nekem annyira, viszont valami sokkal jobbat is ki lehetett volna hozni belőle. Lényegében tetszett is meg nem is, fordulatos is volt meg nem is, így nálam ez megmarad középkategóriásnak.
Kezdjük azzal, ami tetszett.
Miután a két főszereplő sorsa egybefonódott, egy darabig nagyon izgalmas volt a történet, hiszen én mindegyiküknek szurkoltam, hogy ölje meg a másikat.
A Hercegek Átka név szerintem nagyon hangzatos és kifejezetten tetszett, csak társulhatna egy hozzá illő szereplő a névhez.
És ami nem tetszett:
Nincs térkép. Hogy képzeljek el egy kitalált világot bármiféle térkép nélkül? Se a világ, se a szereplők nincsenek eléggé kidolgozva. Elian buta, Madrid, Kye és Yukiko pedig egyenesen idegesítettek.
Először zavaros, hogy tulajdonképpen mibe is csöppenünk bele. Rengeteg bonyolult varázslatos dologról olvashatunk már az első oldalakon, a magyarázatokat viszont csak apránként kapjuk meg, így az események eleinte nem ütnek akkorát, és én például értetlenkedtem. Az utólagos magyarázás ebben a történetben is rendkívül zavaró volt számomra. Arra pedig nem is kapunk választ, hogy a Tenger Úrnője miért változik polippá, miért nem marad szirén... Meg amúgy, hablegények, really?
A váltott szemszög miatt néha nehezen értelmezhetőek voltak a párbeszédek, nem tudtam eldönteni, ki mondja az adott sort, ami két ennyire egymással szemben álló karakter esetén nem annyira szerencsés. Tulajdonképpen mindenbe eléggé bele lehet kavarodni a váltott szemszög miatt.
A történet vége felé egyre több helyesírási- és vesszőhibát, elírást találtam. A cselekmény is nevetségessé vált: tényleg van idejük csata közben ilyen mély beszélgetéseket folytatni? Az utolsó fejezet pedig nagyon meh, szerintem túl nyálasra sikeredett, a karakterek sem maradtak hűek saját magukhoz. A romantikus szálat pedig nem tudtam átérezni, nekem túl hirtelen volt, valószínűleg leginkább a két főszereplő ellenségeskedése miatt.
Összességében
***
Ti olvastátok? Hogy tetszett?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése