Hónapváltás 2025 június-július

Mintha ezer éve írtam volna legutóbb hónapváltásos bejegyzést, olyan hosszúnak tűnt ez a hónap. Pedig programok tekintetében nem volt semmi extra. Sok időt töltöttem pároméknál, barátnőimmel is találkoztam, de itthon töltött hétvégém is volt szerencsére. Sokat olvastam, bár azon meglepődtem, hogy csak háromnegyed annyit, mint májusban, amikor sokkal több programom volt.

Júniusi terveim voltak:

• befejezni: Jay Kristoff: Empire of the Vampire – Vámpírbirodalom (Vámpírbirodalom 1.) (559) → nem sikerült
• Carlos Ruiz Zafón: A Köd Hercege (A Köd trilógiája 1.) (224) → sikerült
• Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton (Véres Balaton 1.) (320) → sikerült
• J. L. Armentrout: Opál (Luxen 3.) (452) → sikerült
• William Golding: A Legyek Ura (312) → sikerült

1942 oldalt olvastam, ami napi 65 oldalas átlagot jelent. Ez ugyan visszaesés májushoz képest, mégis büszke vagyok magamra, mert megléptem valamit, ami eddig nem igazán sikerült: félretettem egy könyvet. A Vámpírbirodalom ugyanis nem igazán kötött le, a szerkezetében lévő ide-oda ugrálás pedig kifejezetten idegesített, ezért a 329. oldalnál járva félretettem, és majd valamikor újra előveszem. Ezeket a könyveket olvastam el a hónapban:

A hónap olvasmánya || William Golding: A Legyek Ura

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy csapatnyi angol kamasz, akinek repülőgépe lezuhan egy lakatlan szigetre, nekilát, hogy Robinsonként megpróbálja újrateremteni a civilizációt. A fiúk testületeket választanak, törvényeket hoznak, igyekeznek ésszerűen berendezni életüket, ahogyan a brit gyarmatosító szellemet dicsőítő kalandregényekben szokás. A Legyek Urának azonban más a végkifejlete: ezek az alig tizenéves gyerekek fokozatosan elvadulnak, lehámlik róluk a civilizációs máz, és immár nem komiszak, hanem gonoszak, ölni is képesek, és félelmükben csinálnak maguknak istent, aki megfelel démonikus mivoltuknak: a Legyek Urát. Azt teszik, önmaguktól, saját bensőjüktől vezérelve, amit ez a század tett a legszörnyűségesebb időszakaiban.

William Golding, akit 1983-ban életművéért Nobel-díjjal jutalmaztak, regényében korunk alapélményét dramatizálja megrázó lélektani és gondolati hitellel. A Legyek Ura (1954) méltán számít a mai angol irodalom egyik klasszikus alkotásának

Saját könyvek olvasottsága

51,12% → 51,86%

Júniusi beszerzések

Két egészen ritka kötetet sikerült a hónap folyamán beszereznem. Ezek egyikére Facebookos adok-veszek csoportban bukkantam rá, mindössze 400 forintért (én se akartam elhinni), míg a másikat párommal egy könyvcsere deal keretein belül sikerült beszereznem. Úgy érzem, mindketten jól jártunk, mert nagyon örültünk a másiktól kapott könyvnek - bár egyelőre egyikünk sem állt neki a sajátjának.

Júliusi tervek

• Carlos Ruiz Zafón: Éjféli palota (A Köd trilógiája 2.) (338)
• Carlos Ruiz Zafón: Szeptemberi fények (A Köd trilógiája 3.) (296)
• Budai Lotti: Akik poggyász nélkül utaznak (Tök-életlen életek 1.) (474)
• Julie Kagawa: The Iron King – Vaskirály (Vastündérek 1.) (376)
• J. L. Armentrout: Oblivion – Feledés 3. (Luxen 3,5) (378)

Sok volt mostanság a féltégla méretű könyv a kezemben, ezért most rövidebbeket választottam, és bízom benne, hogy gyorsan fogok tudni velük haladni. Szerettem volna Salinger klasszikusát is a listára venni a Vaskirály helyett, azonban akkor a fantasy-olvasós kihívásra nem tudok könyvet vinni és azt elbukom. Így végül ez lett a havi olvasmánylista, mely összesen 1762 oldalt tesz ki - remélhetőleg lesz mellette időm másra is.