A maffia bérgyilkosának vallomásai
A maffia mészárosa. Elkötelezett családfő és apa. Harminc éven át kettős életet élt… Az Egyesült Államok történetének leghírhedtebb bérgyilkosa lett belőle. Ez a Jeges igaz története. – Sammy a Bika Gravano társául szegődött Paul Castellano meggyilkolásában. John Gotti őt fogadta fel, hogy kínozza és ölje meg a szomszédját. Richard a Jeges Kuklinski, hét keleti parti maffiacsalád kedvence hidegvérrel tette a dolgát. Saját becslése szerint kétszáznál is több embert ölt meg, és rendkívül büszke rá, hogy a lehető legváltozatosabb módszereket alkalmazta. „Carlo voltaképpen egy családszerető férfi történetét meséli el, aki harminc éven át hivatásos gyilkosként működött, miközben húst sütögetett a szomszédainak egy New Jersey-i kertvárosban.” – (New York Post) Kuklinski számtalan gyilkosságának hátterében azonban ott állt egy hagyományos értékeket képviselő, szerető katolikus család. A háromgyerekes családapa mindig szeretettel bánt a kicsikkel. Nyáron zsúrokat rendezett nekik, karácsony környékén pedig különösen nagylelkű volt velük. A családja semmit sem gyanított, amíg a bűneit a fejére nem olvasták… „Elképesztő könyv. Brutális és letehetetlen.” -(Larry King)
A Jeges (Richard Kuklinski) története pont azért annyira nyomasztó, félelmetes és gyomorforgató, mert igaz. Szinte mit sem sejtve vágtam bele a világ egyik legborzalmasabb emberének történetébe, és azt hiszem, örökre nyomot hagyott rajtam.
Megterhelő volt erről olvasni, és most magát a történetet nem is részletezném. Mivel dokumentumfilmben is feldolgozták (amit a könyv olvasása után nyilvánvalóan muszáj volt megnéznem), inkább az írástechnikára fókuszálnék.
A kötet első kétharmada számomra unalmas és vontatott volt, Philip Carlo többször ismételte önmagát. Hiányoltam belőle a párbeszédeket. Az utolsó harmadra azonban kiküszöbölték ezeket a hibákat, gördülékenyebbé vált a történet és a szereplők is többször szólaltak meg.
Pszichológiai szempontból sokkal érzékletesebb volt a könyv a dokumentumfilmeknél. Megfigyelhettem, mi vezet ahhoz, hogy valaki pszichopatává váljon, és milyen jellemfejlődésen mennek keresztül ezek az emberek. Megfigyelhettem, milyen családi traumákat visznek tovább magukkal a saját családjukba, és őszintén szólva sokszor még olvasóként is szorongtam, gyomorgörcsöm volt a Kuklinski család tagjainak helyzetébe belegondolva.
Összességében
Richard Kuklinski a világ egyik legproduktívabb gyilkosa, bérgyilkosa volt. Philip Carlo írásában pedig szinte testközelből találkozhatunk a legundorítóbb részletekkel, ezért csak az vegye kezébe a könyvet, aki azt hiszi, bírni fogja. Megsúgom: valószínűleg a legkeményebb gyomrú olvasót is ki fogja készíteni. Írástechnikailag voltak vele problémáim, azonban sokkal érzékletesebb a dokumentumfilmeknél és reprezentatívan mutatja be, hogyan válik valaki pszichopatává.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése